Balzer Márius István (Stephen Balzer) (1864-1940)

0


Stephen Balzer, azaz Balzer M. István életéről Horváth Árpád technikatörténész számolt be az Élet és Tudomány hasábjain, még az 1980-as években. E cikk nyomán élénkült meg valamennyire az érdeklődés ezen elfeledett pionír iránt.

Balzer 1864-ben született, s édesapja halálát követően 1873-ban édesanyjával emigráltak az Amerikai Egyesület Államokba, New York-ba. Balzer az elemi iskola elvégzése után a Tiffany & Co. óragyártó cégnél helyezkedett el tanoncként. 1883-ban előléptették, s immár órajavítóként tevékenykedett. Egy évvel később a Davids Gépjavító Vállalatnál helyezkedett el, ahol hamarosan megkapta a műhelyfőnöki pozíciót. Eközben éjszakáit a Cooper Union műszaki főiskola képzésén töltötte.

1889-ben feltalált egy rugós számoló-szerkezetet, amelyért a Davids vállalat néhány évvel később az American Institute nevű szervezettől a Felsőbbrendűség Arany Medálját kapta meg. Ezt a szerkezetet később az autók sebességmérőjében is felhasználták.

1894-ben készült el Balzer első, házilag összeépített automobilja. Ez volt az első amerikai gyártmányú benzinmotoros gépkocsi New York utcáin. A négykerekű, szilárd csővázból kialakított konstrukció hátsó kerekeit egy, az ülés alá beépített háromhengeres, léghűtéses csillagmotor hajtotta. Balzer ekkor kilépett a Davids cégtől, s úgy döntött, hogy találmányaiból próbál megélni. Például a malomipar területén hasznosítható szabadalmakkal jelentkezett.

1898-ban Balzer munkásságára felfigyelt Samuel P. Langley, a Smithsonian Intézet egyik professzora, aki éppen repülő szerkezetet fabrikált. Langley, Balzer és Langley asszisztense, Charles Manly közösen készítették el az Aerodrome A nevű kísérleti repülőt, amely azonban nem bizonyult sikeres konstrukciónak. Így a Wright fivéreknek jutott az első géperejű repülés miatti dicsőség és hírnév.

Balzer később első kísérleti automobilját odaajándékozta a Smithsonian Intézetnek, ahol ma is megtekinthető. Bár próbálkozott még autógyártással, végül visszatért az órák világához.
A termékeny alkotó 1940-ben hunyt el.

Fotók és szöveg: National Air and Space Museum, Smithsonian Institution.

Stephen M. Balzer rajza az első ameriakai autóról

A Washingtoni múzeum ékessége

A Balzer-Manly -féle repülőgépmotor

Mentés

Megosztás

Hozzászólás írása

© 2016 Magyarjarmu.hu. Minden jog fenntartva.