Jendrassik György (1898-1954)

0

Jendrassik György a dízelmotorok fejlesztése terén alkotott munkásságával szerzett dicsőséget a magyar mérnöki képzésnek.

A pesti József Műegyetemen végezte tanulmányait, majd a berlini egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait hallgatta. Gépészmérnöki oklevelét Budapesten 1922-ben szerezte meg.
1922. augusztus 1-jével munkát vállalt a Ganz és Társa – Danubius Gép-, Vaggon és Hajógyár Rt.-nél. Tevékenységét a Tanulmányi Osztály keretén belül kezdte, amely a fejlesztő, kísérletező részleget jelentette. Ebben az időben a Tanulmányi Osztály központi témája egy középfordulatú semi-dízelmotor kifejlesztése volt. Jendrassik teljes egészében magáévá tette az egyszerű kivitelű, kisméretű motorok eszméjét.
Tisztázta az alapvető elméleti kérdéseket, majd javasolta a gyár vezetőségének, hogy elgondolásai alapján gyártsanak közösen motort „Ganz-Jendrassik” néven, és a szabadalmakat is közösen nyújtsák be. Javaslatát a gyár vezetősége ellenezte. Végül Kandó Kálmán közbenjárására létrejött Jendrassik és a gyár vezetése között az egyezség, így ezzel elhárult a munka megindulása elől az akadály.

Az első szabadalom, amely a Belső égésű erőgép és ehhez való üzemeljárás címet viselte és a motorok indító eljárását védte, már Jendrassik, valamint a Ganz és Társa név alatt szerepelt. 1924. szeptember 9-én megkezdődtek a kísérletek, amelyek két évig tartottak. A Jendrassik-motorok első példányai 1927-ben készültek el.
A motorok sikerei világszerte ismertté tették Jendrassik nevét. A Ganz-gyár Vagongyárában megindult egy, a magyar viszonyok között páratlan intenzitású motorfejlesztés, amely rövid időközökben adta a piacnak a különböző célú dízelmotorokat. Ily módon lehetővé vált a vasút nemrég megkezdett motorosításának fejlesztése, a Duna-tengerhajózás megindítása. A sínautó és vasúti motorkocsi exportja egyúttal olcsó erőgéppel látta el a kisipart és a mezőgazdaságot.

Jendrassik kiválóan tudott németül, franciául, angolul és spanyolul. Nagy nyelvtudására szüksége is volt, mert a vállalat ügyeiben gyakran kellett nyugati országokba utaznia. 1934-ben magánirodát rendezett be, ahol munkatársaival a Hispano-Suiza gyár részére kidolgozta egy hathengeres autóbusz-nyersolajmotor tervrajzait.
A Jendrassik-féle motorokat még a szovjet ZISz teherautókban is alkalmazták.

1934-ben megnősült, feleségül vette Schmall Johannát, Schmall Henrik okleveles építész nagyobbik leányát.
Jendrassik – elsősorban a gázturbina-fejlesztés érdekében – 1936-ban megalakította a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t, amelynek költségeit eleinte saját maga fedezte, de később jelentős támogatást kapott az Iparügyi Minisztériumtól. Az elméleti előkészítés után, 1937-ben megindulhattak a gázturbina-kísérletek, amelyeket 1938 végére siker koronázott: megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája.

Jendrassik tekintélye egyre növekedett, 1942 – 45-ig ő volt a gyár vezérigazgatója. Tudományos érdemei elismeréseképpen 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A háború után gázturbinás fejlesztő tevékenységét nem tudta folytatni, bizalmatlanság vette körül, ezért egy külföldi útjáról nem tért vissza. Argentínában élt egy ideig, majd Angliában telepedett le, ahol saját mérnök-fejlesztőirodát alapított.
Magyarországon hetvenhét találmányát tartják számon. Utolsó nagy jelentőségű találmánya a nyomáscserélő volt.
Forrás: www.omikk.bme.hu

Mentés

Megosztás

Hozzászólás írása

© 2016 Magyarjarmu.hu. Minden jog fenntartva.