Közel 90 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon a kék-fehér propelleres márka. Azóta kisebb-nagyobb kihagyásokkal kaphatók a német cég autói és motorkerékpárjai. Összeállításunkban megpróbáljuk e kilenc évtized jellemzői pillanatait felvillantani.
A BMW hazánkban is először motorkerékpárok révén jelent meg: 1925-ben a Laurin-Klement Rt, amely leginkább a névadó cseh márkára koncentrált, már néhány reklámjában megemlítette, hogy a BMW kétkerekűit is árusítják.
Ezt követően Gecső Jenő, a szintén D-Rad motorkerékpárok képviselője vállalta fel a márkát. Komolyabban először az 1927 őszén bejegyzett Magaziner és Strausz Gépjármű-Kereskedelmi Társaság foglalkozott a BMW járműveivel. Magaziner Pál ismert redőny-gyáros volt, s ő adta a szükséges pénzügyi hátteret, míg Strausz Frigyes a kereskedelmi részt intézte. Ekkoriban ifjabb Horthy István is BMW motorkerékpárral versenyzett. A BMW motorkerékpárok hazai gyártásával kétszer is próbálkoztak: először a Weisz Manfréd ipari konszern 1929 körül, ám ebből csupán néhány BMW-hatást tükröző prototípus született. Azután a második világháború során felmerült, hogy Székesfehérváron, a Danuvia Rt új fogaskerékgyárában szerelnének össze BMW R75 motorkerékpárokat, amellyel a magyar honvédséget látták volna el, de végül ez a terv is kútba esett.
A BMW autókat is a Magaziner és Strausz cég próbálta meg először bevezetni a piacra. Ám ekkor még nem sikerült a bajor márkának megvetnie a lábát. A Magaziner és Strausz, jópár másik hazai gépjárműkereskedővel együtt az 1929-es gazdasági válság miatt csődbe jutott.
A BMW gépkocsik első hazai virágkora a harmincas évek második felére tehető. Az egyre inkább Németország felé orientálódó politikai és gazdasági környezetben nálunk is előnyt élveztek a német márkák. 1934-ben a korszak egyik legismertebb autókereskedője, Bárdi József vállalta el a képviseletet. Bárdi az Ügynök (ma Kresz Géza) utcában működtette szervizét és bemutatótermét. 1935-ben sikerült 101 db BMW gépkocsit értékesítenie
1936-tól Majláth Mihály foglalkozott a BMW gépkocsik értékesítésével. Ő 1936-ban még 105, 1937-ben 80, 1938-ban 76, majd 1939-ben, a második világháború kitöréséig további 57 BMW autót adott el. Ám ezek a csekély számok – 1936-ban pl. a teljes magyar újautó-értékesítés 2638 darabot tett ki – nem tükrözik pontosan a BMW hazai elismertségét.
Delmár Walter, a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb, és nemzetközileg is jegyzett autóversenyzője 1938 környékén vásárolt magának egy 328-as BMW sportkocsit. Példáját gróf Festetics Ernő, aki korábban a kisebb BMW 319-cel próbálkozott, is követte – 1938-ban pont a Delmár Walter Emlékversenyt nyerte meg 328 roadsterével. Rajtuk kívül még Wiesengrund Ferenc említhető, aki BMW 326-tal jelent meg különböző versenyeken.
A „polgári” BMW tulajok közül a Tűzoltó Főparancsnokság, a Fonciére Biztosító és dr. Patrubány István, a tiszaföldvári központú tiszai alsó járás főszolgabírája, Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének felmenője emelhető ki.
További képek a BMW Magyarországon galériában
Majláth Mihály, aki a BMW mellett a jól jövedelmező DKW képviseletét is ellátta 1937-ben új központot avatott. Ma már sajnos nincs meg az épület, amely a Lehel utca elején állott. A 387 négyszögöl területen elhelyezkedő főhadiszállás megfelelt a kor összes követelményének, ahogyan az a korabeli leírásból is hűen kitűnik:
„Az új Majláth ház főfrontja a Lehel térre nyílik. A 33 méter mély, trapézalakú telket oldalain a Lehel, illetve Tüzér uccák határolják, a telek hátsó frontja 40 méterre szélesedik. A modern vonalú épület főfrontjának közepén forgóajtón át jutunk be az épületbe, ahol a földszinten, a bejárattól jobbra a DKW, balra a BMW kocsik világos, tágas mintatermeit találjuk. A hall hátsórésze félkörű kiképzésben a felszerelési cikkek mintatermét fogadja be, melyhez a cég tradícióihoz híven hatalmas alkatrészraktár csatlakozik
A háromengyedrészben az uccaszint fölé épült alagsorban tökéletesen kiépített termet találunk a raktáron álló kocsik számára, és itt nyernek elhelyezést a gépház, kovácsműhely, a Lehel uccára néző ablakaival teljesen ujonnan berendezett javítóműhely, itt sorakoznak a szerelők mosdó, öltöző és étkező helyiségei is.
Az épület Tüzér uccai oldalán széles bejáró vezet a belső műhelyekhez. A szétágazó behajtás letérője a javítóműhelybe, az út egyesen futó ága pedig az emelőkkel ellátott legmodernebb felszerelésű szervizállomáshoz vezet”
A szolid üzletmenetnek a második világháború vetett véget. A háború után a megváltozott politikai és gazdasági környezetben Majláth Mihály szerényebb keretek között megpróbált talpra állni, de az államosítást ő sem kerülhette el.
A második világháború után hirtelen egész sor Alfa Romeo, BMW és más sportkocsi tűnt fel a versenypályákon. Ma már elmesélhető, hogy több akkori versenyző állami megbízásból üres forgalmikkal és rendszámtáblákkal felszerelve utazott ki Ausztriába, Németországba és Svájcba megtalálni a második világháborúban „elrabolt” gépkocsikat. Persze fogalmuk sem volt merre lehetnek ezek a járművek, ám ha az utcán láttak egy megfelelő autót, arra villámgyorsan ráraktak egy magyar rendszámot, majd a járművet „importálták”. Szabó „Kuksi” egy időben azzal büszkélkedett, hogy ő a legnagyobb hazai BMW importőr..
1948. május 1-én a II. Nemzetközi Motorkerékpáros Nagydíjon a motorok mellett autók is rajthoz álltak. Ezen a futamon hat (!!) BMW is szerepelt, köztük Festetics Ernő egykori 328-asa, amelyet a grófi család Nyugatra távozása után, egykori versenyszerelőjük, Wilheim Sándor vett „gondozásba”.
Az államosítási hullám során ezeket a gépkocsikat is elkobozták tulajdonosuktól. Amikor az 1950-es évek elején állami utasításra a különböző gépkocsi-javító vállalatok versenyautó-építésbe fogtak a III. számú Autójavító Nemzeti Vállalatnál Wimmer András egy Bugatti alvázból és BMW 328 motorból készített monoposto-versenyautót, amellyel egészen 1958-ig versenyzett. Ez a jármű az 1980-as években Svédországba került. A Bugatti alvázat eltávolították, s annak alapjaira restaurálták herceg Esterházy Antal egykori verseny-Bugattiját. A „Nagy Hármas” becenevű versenyautó új alvázat kapott, s nemrég Ausztriában bukkant fel.
A második világháború után a BMW eisenach-i üzeme szovjet fennhatóság alá került. 1948-ban mutatták be a 326-os BMW módosított változatát, amely a 340-es típusszámot kapta. Ezt egy ideig BMW, majd EMW márkanéven árusították. E típusból Magyarországra is többszáz példány került – egy 1960-ból fennmaradt kimutatás szerint országszerte még 311 darab közlekedett, ebből 160 állami tulajdonú volt. A BMW-EMW másik slágertípusa, a kisebb 321-ből ugyanekkor 84 darabot regisztráltak, ebből 40 volt állami kézben.
A BMW Isettából, majd a 700-as típusból is érkezett kisebb sorozat. A BMW 700 tulajdonosok 1962-ben a Magyar Autóklub kebelében saját márkaklubot alapítottak. Kirándulásokat szerveztek, biztosították az alkatrészellátást. A klub 1968-ig működött, megszűnésekor már 226 tagja volt.
Az államszocializmus évtizedei alatt a BMW lett az első „nyugati” autómárka, amely hivatalos képviseletet nyitott Magyarországon.
Az 1957-ben, Gerő László egykori titkosszolgálati tiszt által alapított Interag Rt 1960-ban megkapta a Shell képviseleti jogát. Később a Hilti fúrógépek importjával is foglalkoztak. Ezt követte 1971 végén Budapesten, a Bécsi út 277 szám alatt megnyitott BMW „központi vevőszolgálati állomás”, amelyről az Autó-Motor azt írta: „A praktikus épületek mindazt magukba foglalják, ami a hazai BMW-kocsipark szakszerű gondozásához szükséges. És ezekben az egyszerű műhelycsarnokokban éppen olyan elektronikus vizsgálóberendezést alkalmaznak, mint akár a legnagyobb müncheni, londoni vagy tokiói gyári szervizekben. A jelenlegi, mintegy kétmillió forint értékű, jól válogatott alkatrészállomány, a kis létszámú, de speciális képzésű szerelőgárda bizonyára jól tud gazdálkodni a több, mint 600 négyzetméteres alapterületű szervizállomáson”.
A hazai képviselet megjelenése felélénkítette a BMW állományt. Ezzel párhuzamosan egyre jobban fejlődött a ralisport is, s egyre több olyan versenyző akadt, aki BMW-vel indult, pl. Cserkúti József, Kövesdán András, Tóth János, Kövesi Tibor és Barka Zoltán.
A rendszerváltást követően egy ideig Neményi Béla egykori táncdalénekes, majd vállalkozó képviseli a BMW-t. 1994-ben a Wallis Holding egyik leányvállalata, a Wallis Motor Kft nyerte el az importőri jogot. 2004. május 1-én a BMW saját kézbe vette az értékesítést.
A BMW személyautó-állomány fejlődése Magyarországon:
Év | Darab |
---|---|
1960 | 549 |
1965 | 720 |
1975 | 901 |
1978 | 1021 |
1980 | 1223 |
1984 | 1664 |
BMW állomány típusok szerint 1973. december 31.:
Típus | Állomány |
---|---|
BMW 1600 | 65 |
BMW 1800 | 52 |
BMW 2000 | 53 |
BMW Isttea 250 | 37 |
BMW Isetta 300 | 49 |
BMW 321 | 37 |
BMW 326 | 19 |
BMW 340 | 137 |
BMW 600 | 47 |
BMW 700 | 161 |
BMW 700 C | 11 |
BMW 700 LS | 74 |
BMW 2002 | 23 |
BMW 2500 | 32 |
BMW 2800 | 1602 |
BMW 502 | 23 |
További képek a BMW Magyarországon galériában