Frohner Román és Pásztélyi András az 1920-as években karosszéria- és javítóműhelyt üzemeltettek. Megpróbálkoztak motorkerékpárok és motorcsónakok gyártásával is.
Pásztélyi András okleveles gépészmérnök volt, aki már a századfordulón érdeklődött a motoros járművek iránt. Visszaemlékezések szerint a Frohner család birtokán dolgozott, ott használta Dedics motorkerékpárját is. Később, az 1910-es években Dr. Frohner Román és Pásztélyi András hölgypartnereikkel közösen több túraversenyen is részt vettek.
Kettejük együttműködéséből jött létre 1923 decemberében a Frohner-Pásztélyi Automobilművek VI. Fáy utca 9. szám alatti székhellyel. A cég profilja: „autókészítő, javító és gépjavító ipar gyakorlása”.
A Fáy utcai telep a Méray motorkerékpárokat előállító Magyar Acélárugyár Váci úti központjához közel helyezkedett el. A Frohner-Pásztélyi cég leginkább a javításból, illetve karosszériaépítésből élt meg. Többek között a francia Weymann bőrkarosszéria egyik legelső hazai alkalmazása is a nevükhöz köthető.
Az 1925 júniusában megrendezett Nemzetközi Automobilkiállításon pedig saját gyártmányú motorkerékpárral és motorcsónakkal jelentek meg. A 349 köbcentiméteres oldalvezérelt, levehető hengerfejes motort Engelmayer János, a cég üzemvezetője tervezte. Szintén saját alkotás volt a váz is. Csak az AMAC karburátor, a háromsebességes váltó és a Bosch mágnes származott külhonból.
Kübek József 1925-1926 folyamán szép sikereket ért el ezzel a motorkerékpárral, így többek között az 1926-os TT-n a junior kategóriában és a MAC Jánoshegyi versenyén is második helyezettként futott be.
Dacára a korabeli sajtó lelkendezésének, soha nem indult meg az FP gépek sorozatgyártása, bár az 1925-ös motorkerékpár eladási statisztika 2 db FP gépet regisztrált. Egy korabeli hír szerint a Méray cég 1926 tavaszán rendelt 50 db oldalkocsit.
A Frohner-Pásztélyi műhelyben autókarosszériák is készültek. 1927-ben a Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon standjukon három autó szerepelt: „A Sizaire Freres, Delaunay- és Itala-kocsik Frohner-Pásztélyiék által készített karosszériái, vonalozás és kivitel szempontjából egyaránt elsőrangúak” állt az Automobil-Motorsport tudósításában.
A vállalat nem élte túl az 1929-es gazdasági válságot.
1 thought on “Frohner-Pásztélyi Automobilművek”