MARTA Magyar Automobil Részvénytársaság Arad

0

A Magyar Automobil Rt, Westinghouse-rendszer, majd MARTA nevet viselő cég az első magyar, kifejezetten autógyártás céljára létrehozott vállalkozás volt. Alig egy évtizedes karrierje során háromszor váltott tulajdonost, s a köszállítások révén tudott életben maradni.

Karrierjének az első világháború vetett véget.

Az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak társaság a XX. század elején virágzó kapcsolatokat ápolt az amerikai Westinghouse konszern francia leányvállalatával. Főleg vasúti szerelvényeket, mozdonyokat és villamos generátorokat vásároltak.
A Westinghouse-nál dolgozó magyar mérnökök jelezték, hogy a cégnél készülnek személyautók, s szó lehet a liszensz átadásáról. 1908-ban Arad városa hajlandóan mutatkozott 16 hold ingyen telket és adókedvezményeket biztosítani egy autógyár létesítésére.
A magyar kormány, amely az 1907-es iparvédelmi törvénnyel próbálta védeni a hazai ipart, államsegéllyel támogatta az új vállalkozást. Ennek fényében érthető, hogy amikor 1909-ben a Laurin&Klement autógyár felajánlotta, hogy összeszerelő üzemet létesítene Magyarországon a kérést elutasították.
1909-ben a Magyar Automobil Részvény Társaság, Westinghouse Rendszer nevű vállalkozás megkezdte működését.
Bálint Sándor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársának tanulmánya szerint a gyár vezérigazgatója a francia vállalat bizalmi embere, Dicker József lett. A műszaki vezetést Böszörményi Jenőre bízták, a műhelyfőnök szintén egy ex-Westinghouse-os magyar, Fejes Jenő lett.
Kezdetben Westinghouse mintájú személy- és teherautó, valamint autóbuszalvázakat, továbbá stabil motorokat gyártottak eredeti Westinghouse tervek és az Aradra átszállított fődarabok, alkatrészek felhasználásával. A személyautók 20/25, a másfél és öttonnás teherautók 30/40 lóerős motorokkal készültek.
Nehezen folyt a munkások betanítása, ráadásul a megfelelő reklám és kereskedőhálózat hiánya is nehezítette a cég életét. Arról nem beszélve, hogy nem volt kiforrott fejlesztési stratégia.
1911. nyarára az aradi cég helyzete teljesen kilátástalannak tűnt. S e helyzetben érkezett a megmentő: Rechtnitz Béla, a Magyar Ruggyantaárúgyár vezérigazgatója. E tekintélyes vállalat átvállalta a cég adósságait, ráadásul még elképzeléseik is voltak arról, hogyan lehetne a cégből virágzó autógyárat faragni.
Az immár MARTA Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad nevű cég éléről szinte a teljes vezetés távozott. Fejes Jenő ekkor csatlakozott a MÁG-hoz.



A MARTA új vezérigazgatója Haltenberger Samu lett, aki korábban a posta főmérnökeként oroszlánrészt vállalt abban, hogy a posta magyar gyártmányú gépjárműveket használt.
Rechtnitz több területen is fejlődési lehetőséget látott:
– a Hadügyminisztérium meghirdette a „szubvenciós teherautó-programot”
Ez annyit jelentett, hogy a katonai követelményeknek megfelelő paraméterű teherautók vásárlói az államtól visszakapták a jármű vételárának egy részét. Cserébe a teherautót több hadgyakorlatra is kölcsön kellett adni. A tulajdonosok akkor döbbentek rá, hogy igencsak rosszul jártak, amikor az első világháború kitörését követően különösebb ceremónia nélkül elkobozták járműveiket.
– Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter megbízásából a Posta gőzerővel szervezte a vidéki autóbuszjáratokat
– Budapest székesfőváros nagyobb arányú taxi beszerzésre készült.

S az újjászervezett MARTA 1912. folyamán szépen egyesével leütögette a labdákat:
– A posta az újjászervezett üzemtől hamarosan 175 darab autóbusz szállítására adott megrendelést.
– Ugyanebben az évben Budapest székesfővárosa az újonnan bevezetésre kerülő autótaxikból 200 darabos rendelést eszközölt. A taxik első példányait 1913-ban állították forgalomba Budapesten. Az utolsó "taxameter" alvázak 1915 elején hagyták el a gyárat.
– S az árufuvarozók örömmel vásárolták a „szubvenciós” programnak megfelelő teherautókat.

Ráadásul a Királyi Magyar Automobil Club által 1912-ben szervezett kiskocsi-versenyen egy MARTA arany serleget nyert. Nem csoda, hogy az immár nyereséges MARTA 1913-ban kibővítette gyárüzemeit, s 320 főre növelte a munkáslétszámot.
Az első világháború kitörése egy prosperáló vállalat működését szakította meg. A hadseregnek azonban szüksége volt teherautókra és repülőgépekre. Így álltak rá a teherautók mellett, az osztrák 140 lóerős, kétkarburátoros, hathengeres Hiero repülőgépmotor gyártására. Ezekből hetente mintegy öt darabot készítettek.
1915-ben Budapest Székesfővárosa többek között két MARTA gyártmányú autóbusszal kezdte meg a menetrendszerű autóbuszközlekedést.
1915-ben a mannheimi Benz Automobil- és Motorgyár Rt. vette át a gyárat. Ekkor új üzemcsarnokok épültek, amelyeket modern gépi berendezésekkel láttak el. Az alkatrészek csereszabatosságának biztosítása végett, bevezették a rajzokon a méretek tűrésezését, majd rátértek a saját, Benz mintájú repülőgépmotor típusaiknak előállítására.
A Benz repülőgépmotorok a világháború befejeztéig készültek a gyárban. A kezdeti 180 helyett, a végén már 220 lóerősre növelt teljesítménnyel, heti 10-12 darabos mennyiségben. A gyár létszáma a háború végén már 1600 fő körül mozgott. A repülőgépmotorokhoz hasonlóan a teherautók gyártása is a háború végéig folyt. Teherbírásukat azonban a lánchajtásra történt átalakítás után 2.5 tonnára kellett csökkenteni.
Arad 1918-ban francia megszállás alá került, majd Romániához csatolták. Ezt követően a gyár az "ASTRA" Prima Fabrika Romana de Vagoane si Motoare S. A. Arad, Sectia Motoare, vagyis az "ASTRA" Első Román Waggon- és Motorgyár Rt. Arad, Motor Részleg nevet vette fel
A Marta fennállása alatt összesen 187 személygépjárművet és 730 teherautót készített – utóbbiak döntő részét, 630 darabot, az első világháború alatt.

Címke: , ,
Megosztás

Hozzászólás írása

© 2016 Magyarjarmu.hu. Minden jog fenntartva.
CLOSE
CLOSE