Törpeautó-program Magyarországon (Alba Regia, Balaton, Úttörő)

10

A KGST rendelkezései következtében Magyarország nem gyárthatott személyautót. E helyzetből egy ügyes húzással próbáltunk kitörni: a ’50-es évek elején népszerű törpeautók hazai környezetbe átültetésével újfajta járműkategóriát szerettünk volna meghonosítani. Ám erre végül nem került sor.

1953. körül a Kohó és Gépipari Minisztériumban tervbe vették egy, kategóriáját tekintve a motorkerékpár és a személyautó közt elhelyezkedő jármű gyártását. A magyar törpeautó gondolata ekkor fogalmazódott meg először hivatalosan.
De nem ez volt az egyetlen fórum. A Könnyűipari Minisztériumban is felvetődtek hasonló ötletek. Az ő támogatásukkal született meg a Schadek János-féle Úttörő törpeautó Debrecenben, 1954-ben.
Schadek János gépészmérnök már egyetemista korától érdeklődött a járműépítés iránt. A második világháború előtt készített egy túrakocsit, majd egy háromkerekűt is. A háború után apósa sodronygyárát vezette, amikor cégét államosították, több helyi kisüzemet olvasztva ekkor egybe. Így született meg a Lakatos és Vasöntő Vállalat, melynek Schadek lett a főmérnöke. 1953-ban két egykori repülőgép-szerelővel, Puskás Jánossal és Schwanner Istvánnal egy törpeautó építésébe fogtak, s erre a tervükre a Könnyűipari Minisztérium is áldását adta.

Az Úttörő nevű kétüléses törpeautó 1954. tavaszára lett kész. A hajtásról egy 250 cm3-es Csepel motorkerékpár motor gondoskodott, amelyet a hátsó tengely fölé helyeztek el. A kezdetleges kormányművet később fogaslécesre cserélték. Az Úttörő hossza 2650, szélessége 1350, magassága 1254 mm lett. Az autót Budapesten, az Ipari Vásáron láthatta először a nagyközönség.
A járművet 1955. elején az ATUKI megvizsgálta és módosításokat javasolt. Schadek azonban már elveszítette az érdeklődését “gyermeke” iránt, így az Úttörő végül Székesfehérvárra került.
A második világháború után a Székesfehérvári Repülőgépjavító Vállalatból Székesfehérvári Motorjavító Vállalat lett. Kiváló szakembergárdájuk az egész országban ismert volt. Székesfehérvárott érdem volt náluk dolgozni, csak a legkiválóbb mesterembereket foglalkoztatták. A repülőgépjavító iparág hanyatlásával profilt kellett váltaniuk. Az alumínium megmunkálásához értettek leginkább, így alumíniumból készítettek tucatnyi terméket: sajtkádat, parabola antennát, de törpeautó mintapéldányokat is.

A Kohó- és Gépipari Minisztériumban 1955-re eljutottak addig, hogy kijelöljenek egy üzemet, ahol a leendő törpeautó mintapéldányait elkészíthetik és vizsgálhatják a gyártási lehetőségeket. A választás a Székesfehérvári Motorjavító Vállalatra esett, és a Minisztérium háromtagú csoportot küldött, hogy felügyeljék és koordinálják a munkálatokat, segítsék a kivitelezést. Közülük ketten egykori repülőgép-tervezők voltak: Kerekes Pál és id. Rubik Ernő, míg a harmadik személy a Danuvia motorkerékpárgyár konstruktőre, Bengyel Géza volt. A szakembereken kívül Székesfehérvárra került egy olasz Isetta, egy német Messerschmitt Kabinenroller és a magyar Úttörő törpeautó. Ezek szerkezeti megoldásait is tanulmányozták. Egy Goggomobil is volt ekkor az országban, és mivel ennek éppúgy 250 cm3-es volt a motorja, mint a beépítésre kerülő Pannonia motorkerékpár-motor, így ez lett a mérce.

1956. elejére elkészült a két székesfehérvári törpeautó, az Alba Regia és a Balaton. Az előbbit a Horváth “Bózsi” József vezette csapat alkotta meg, az utóbbi munkálatait Zappel “Csöpi” József repülőgépmérnök vezette. Horváth már sárpentelei otthonában megkezdte saját tervei alapján egy jármű kialakítását, és amikor hírét vette, hogy munkahelyén hivatalosan is készül törpeautó, bevitte a terveket. Mindkét jármű alumínium-karosszériás volt, Pannonia 250-es motorkerékpár-motorral. Ennek kb. 8 lóereje azonban nem vetekedhetett a Goggomobil 14 lóerejével. A váltót az Isettából, a hátramenetet a Messerschmittből kölcsönözték: tolatás előtt, amikor az autó megállt, benyomtak egy gombot és ekkor a kétütemű motor ellenkező irányba kezdett forogni. A kerekek repülőgép-farokfutóból származtak.
A kétszemélyes Balaton ajtaja a repülőgépkabinokhoz hasonlóan hátrafele nyílt. A kerékfelfüggesztést Rubik Ernő dolgozta ki, a rugózást saját tervezésű vitorlázórepülőinek futóművéhez hasonlóan gumibakokkal oldotta meg. Az Alba Regi a Bengyel-féle motorkerékpárokon már bevált teleszkópos rugózást kapta. Ekorra egy hamradik kisautó tervei s elkészültek. Ez személy- és teherszállításra is alkalmas lett volna, és a Kismotor- és Gépgyár szállította volna hozzá a kisautókhoz tervezett, 350 cm3-es motort. Ezek a tervek azonban sohasem váltak valóra.

1956. május elsején, a helyi felvonuláson 4 törpeautó zötyögött végig Székesfehérvár macskaköves utcáin: az Alba Regia, a Balaton, az Isetta és az Úttörő.
Az ATUKI gondos vizsgálatai szerint a Goggomobil paramétereit egy magyar prototípus sem érte el. Augusztusban egy miniszteri értekezleten a KGM-ben a törpeautó- és mopedgyártást úgy értékelték, hogy az eddigi hazai törpeautó-kísérletek nem zárultak kellő eredménnyel, ezért pályázatot kell kiírni és annak alapján lehet belefogni a sorozatgyártásba. Még az is felmerült, hogy a gyártásra a Csepel Motorkerékpárgyárat jelölik ki!
Sajnos ’56 októberében a legjobb minta, a Goggomobil a harcok során megsérült. 1957-ben a Minisztérium már csak a mopedgyártásra koncentrált, a törpeautó-pályázatot, amelyre 262-265 pályázat érkezett (a források eltérőek a pályázatok számával kapcsolatban), eredménytelennek nyilvánították.
Négyesi Pál


Megosztás

10 hozzászólás

  1. Halász Ferenc szerint:

    A BMW által gyártott Isetták fényszórói magasabban voltak és a karosszérián kívül kaptak helyet. Az ISO esetében a fényforrások a sárvédőbe voltak süllyesztve, ezért egyértelmű, hogy a fotón Olasz gyártású ISO Isetta látható.

  2. egyetemista szerint:

    Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra,
    jelenleg a szakdolgozatomat a magyar autógyártás történetéről írom (1945-1990), kérem amennyiben valaki hasznos szakirodalmat tudna ajánlani,
    hálás lennék érte.
    üdv

  3. pnegyesi szerint:

    Igen, az Isetta olasz eredetű volt, az Iso cég készítette, amely a háború előtt hűtőszekrényeket, majd az ’50-es évek elejétől robogókat készített.

    És igen, rengeteg különböző törpeautó-terv született. Akadtak akik saját maguk építettek ilyen jellegű járművet. Ezekről a Házi autók bejegyzésben lehet olvasni (már amelyikről találtunk fotót, információt)

  4. Árvay László szerint:

    Amennyben valamelyik könyvtárban megvannak az AUTÓ-MOTOR régi számai, úgy ott megtalálhatóak ezek az autók, volt még egy ARCHIMEDES néven is, igaz az csak mint terv létezett. Hidrosztatikus hajtással és különös ülés elrendezéssel.
    Igen az ISETTA BMW-is vot, de eredetileg olasz,ha jól emlékszem ott született ahol a VESPA.

  5. Zsolt szerint:

    Olvastam a cikkben: “olasz isetta” ! Szerintem az BMW Isetta volt 🙂 képen is felismerhető 🙂

  6. pnegyesi szerint:

    A járműveket vélhetően 1957 környékén roncstelepre küldték

  7. Bokor Péter szerint:

    Meg tudná mondani valaki, hogy ezek az autók megtekinthetőek-e valahol jelenleg? Mi lett az elkészült mintapéldányok sorsa?

  8. Vierventil szerint:

    Kár értük. Azért köszönöm a választ.

  9. Négyesi Pál szerint:

    Sajnos nincsenek meg a pályázatok. A Magyar Országos Levéltárban a Kohó- és Gépipari Minisztérium iratanyagában csak egy papír jelzi, hogy egykor merre voltak a pályázatok, de azokat úgy tűnik leselejtezték.

  10. Vierventil szerint:

    “amelyre 262-265 pályázat érkezett” -> Ezeket hol lehet megtekineni, melyik levéltárban vannak? Mai szemmel nézve valószínûleg vicces konstrukciók, de ugyanakkor biztosan nagyon érdekesek is. Aki tudja, kérem ossza meg!

Hozzászólás írása

© 2016 Magyarjarmu.hu. Minden jog fenntartva.
CLOSE
CLOSE