Teherautók galéria

0

Magyarországon az elmúlt közel 100 évben a közúti járművek gyártása terén leginkább a haszonjárművek domináltak. Képes összefoglalónk a legjellemzőbb alkotásokról
1905. május 31-én Csonka János, a József Királyi Műegyetem gépműhelyének vezetője, az összehívott postamérnöki szakemberek előtt bemutatta első csomagszállító gépkocsiját. Bár nem ez volt az első hazai tervezésű négykerekű teherautó (elég csak Szám Géza 1902-es járművére gondolni), de ez lett az első olyan alkotás, amelyből – magyar léptékkel – nagyobb sorozat készült.
A pesti Röck István Gépgyár és a győri Magyar Waggon és Gépgyár is Csonka-féle konstrukciók révén sajátította el az autógyártás mikéntjét. Persze a Magyar Waggon és Gépgyárat más hatások is érték, így nem csoda, hogy az első világháború előtt megvásárolta a cseh Praga liszenszét. A Rába teherautók kezdetben Praga, majd az 1920-as évektől Austro-Fiat és Krupp liszensz alapján készültek. Végül a második világháború előtt önálló konstrukciókkal próbálkozott.

Az 1909-ben aradon létesített MARTA bár személyautókat, főleg taxialvázakat is készített, de az igazi “volument” a postaautóbuszok alvázának szállítása jelentette. 1913-ban a hadiszállítások kiaknázására jött létre a MÁG autókat előállító Magyar Általános Gépgyár, amely az 1920-as években személyautói révén vált ismertté.

1925-től a Magyar Államvasutak Gépgyára (MÁVAG) is foglalkozott teherautók és autóbuszok készítésével, NAG, majd Mercedes-Benz liszensz alapján.

A második világháború után egy ideig a MÁVAG és a Rába is folytathatta gyártótevékenységét, de az államosítások és az új politikai-gazdasági berendezkedés következtében 1950-re kénytelenek voltak felhagyni a járműgyártással. Ettől kezdve a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár maradt az egyetlen szereplő. Az 1960-as évek végén kapott engedélyt a Rába, hogy ismét teherautók, kamionok gyártásával foglalkozhasson.

A rendszerváltást követően nem sokkal a Csepel beszűntette tevékenységét, a Rába időről időre újra megjelenik a haszonjárművek piacán.

Végezetül néhány számadat:
Az 1920-as évek rövidéletű konjunktúrájának csúcsán, 1928-ban 1034 új teherautót értékesítettek Magyarországon. A hazai ipar szereplői összesen 259 darab járművet állította kerekekre.
Egy évtizeddel később, 1938-ban 429 új teherjármű talált gazdára, s a hazai ipar ekkor már 553 darabos termelésével meg is haladta a piac lehetőségeit.
A Csepel autógyár működésének első évében, 1950-ben 958 teherautót gyártott, 1954-ben már 4583 darabot, 1958-ban 3045-t, majd 1968-ban már csak 2514 darabot.

E rövid bevezető után, következzék képgalériánk.

1908_csonka_postai_teherauto

Csonka János által tervezett postai csomagszállító gépkocsi, 1908. Forrás: Postamúzeum

 

1914_mag_teherauto

MÁG teherautó, 1914. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

 

1927_weiss_manfred_1927_teherauto

Weiss Manfred teherautó, 1927

 

1928_ford_model_t_nagy_geza

Nagy Géza által karosszált Ford Model T, 1928-ból. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

 

1928raba_krupp_locsolo

Rába Krupp locsolóautó, 1928

 

1935_mavag_merc_teherauto

Mávag Mercedes teherautó, 1935

 

1935_mavag_merc_teherauto3

Mávag Mercedes teherautó, 1935

 

1950_csepel_350

Csepel 350, 1950. Forrás: Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára

 

1950_csepel_es_mavag_b5

Csepel és Mávag B5, 1950. Forrás: Fortepan

 

1960_csepel_d344_ezf

Csepel D344 EZF, 1960. Forrás: Magyar Hadi -és Gépjárműtechnikai
Alapítvány

 

1963_csepel-d450-05

Csepel D450-05, 1963. Forrás: Magyar Hadi -és Gépjárműtechnikai Alapítvány

 

1969_csepel_kilimandzsaro_expedicio
Csepel Kilimandzsaro expedció, 1969. Forrás: Magyar Hadi -és Gépjárműtechnikai
Alapítvány
1969_Csepel_D706

Csepel D706, 1969. Forrás: Magyar Hadi -és Gépjárműtechnikai Alapítvány

 

Megosztás

Hozzászólás írása

CLOSE
CLOSE