III. A kezdetek…

0



Európa iparilag fejlettebb országaiban már az 1890-es években elfogadott közlekedési eszköz volt az automobil, a személyautó és az autóbusz növekvő népszerűségnek örvendett, a teherautót azonban fenntartással fogadták az emberek. Itthon 1907. évi törvény kimondta, hogy az állami üzemek, illetve az általuk fenntartott, támogatott vállalkozások, intézmények, közlekedési vállalatok a működésükhöz szükséges anyagokat, eszközöket kizárólag a magyar ipar termékeiből elégíthetik ki. A főhatóság ezzel a rendelkezéssel biztos piacot teremtett a fejlődő hazai ipar, az autóipar részére is. A kedvező iparpolitika hatására 1898-1913 között a gyáripar termelése megduplázódott, az iparban foglalkoztatottak létszáma megtöbbszöröződött.
Magyarországon az első automobilok kisipari módszerekkel készültek, csakúgy, mint a nyugati országokban.

Csonka tricikli

Csonka János a budapesti József Műegyetem kalorikus gépek tanszéke gépműhelyének vezetője, a posta felkérésére két darab motoros levélgyűjtő triciklit tervezett, ezek kivitelezése a Ganz gyár jó munkáját dicsérte. E motoros járműveket 1900. november. 17-én állították forgalomba. E dátum a magyar automobilgyártás megindulásának a napja. Abban az időben automobilnak nevezték a motoros közúti járműveket, kerekeik számától függetlenül.

Bánki Donát egy év múlva papírra vetette keresztmotoros, fronthajtású járművét, amellyel 1902 végéig kísérletezett. Az újdonságnak számító autókülönlegességet ismét a Ganz építette meg. Csonka egyéb gépkocsikat is tervezett és állított össze postai kísérletekre. Miközben Csonka János egymás után rukkolt ki járműveivel, Szám Géza és Hóra Nándor is bemutatta három és négykerekű automobiljait. Szám Géza, a posta megbízására Express csomag és levélszállító kisautót szerelt össze 1902-ben. Járműve 250-350 kg teher szállítására volt alkalmas a posta tapasztalatai szerint, a 3, 5 LE-s motorjával Buda meredek útjain is felkapaszkodott. Míg Szám Géza inkább haszonjárművek építésében jeleskedett, Hóra Nándor kisebb-nagyobb személyautókat állított össze. Közülük csupán az 1902-ben készült un. quadcikli maradt meg napjainkig. A két mechanikus kisiparos a következő években összeszerelt gépkocsijai főleg Budapesten és környékén közlekedtek.
Csonka János feltalálóra és gyáriparosra emlékezik fia és partnere, Csonka Béla – Kulcsár István riportja 1989:


Ipari méretekben 1904-ben indult meg az autógyártás Magyarországon. Szinte egy időben kezdődött el a munka, a Budapesti Malomépítészet- és Gépgyár Podvinecz és Heisler elnevezésű cégnél, valamint a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-ben. Míg a budapesti gyárban a német Cudell márka Phönix típusú autó és 2-4 hengeres motorjait vették át továbbgyártásra, Győrben Arnold Spitz osztrák udvarikocsi szállító saját konstrukciójú autóit kezdték gyártani, és SPITZ néven árusították ezeket.

A győriek 1904-ben nagy munkába kezdtek. Osztrák mintára, osztrák megrendelésre megépítették a világ első négykerékhajtású és négykerékkormányzású gépkocsiját, amelyet 1905-ben bemutattak Bécsben a nagy nemzetközi vetélkedőn. A különlegesség az érdeklődés középpontjába került, a lapok nem fukarkodtak a dicséretekkel. E vontató, teherautó típusból bizonyíthatóan mindössze 1 példányt gyártott a győri Magyar Waggon- és Gépgyár „Győr” néven.

Győr nevű négykerék-kormányzású autó, 1904

A 19. sz. végén, a 20. sz. elején két önálló iparág együttes munkáját jelentette az autóipar: a kocsigyártó iparét és az alvázgyártókét. Az előzőbe a nagy hagyományú fogatgyártó bognárok, asztalosok, lakatosok, kovácsok, nyergesek, fényezők együttes produktuma tartozott, az alvázgyártók a gépipar újonnan kialakult alágazatát alkották. Ez a megosztás külföldön sem volt másként. A hazai kocsigyártó-ipar fogatai messze földön híresek voltak, alkotói közé tartozott Budapesten a Kölbér, a Misura, a Glattfelder, a Bogenfürst, Aradon a Hidvéghy, Pozsonyban a Tóth, Debrecenben a névrokona Tóth, később Szegeden a Hodács stb. cégek, akiknek típusai a környező országok uralkodóinak udvari járműállományát gazdagították. Nyitott és zárt hintóik az arisztokrácia kedvelt járművei voltak, lóvasúti kocsijaikkal, omnibuszaikkal, szekereikkel, áruszállítóikkal pedig a mindennapok közlekedését könnyítették meg. A Magyar Waggon- és Gépgyárban a vasúti személy- és teherkocsik mellett autókarosszériákat is gyártottak autóalvázaikra, de felépítmény nélküli alvázakat is árusítottak. Az automobilizmus első éveiben, évtizedeiben az alvázakról nevezték el az autótípusokat, a karosszériaépítők nevét ritkán tüntették fel. Az 1930-as években az önhordó autókarosszériák megjelenésekor, a hagyományos kocsigyártó-ipar, amelynek fő nyersanyaga a fa, fokozatosan visszaszorult, illetve elsorvadt.

Az első hazai, kizárólag alvázgyártásra szakosodott vállalkozás Aradon létesült 1909-ben. A Magyar Automobilgyár Rt. Westinghouse Rendszer elnevezésű gyárban Westinghouse mintájú gépkocsi alvázakat gyártottak, a szerkezetek hasonlítottak a Westinghouse kocsikra és nem véletlenül, ugyanis mindkettőt ugyanazok a magyar mérnökök tervezték és készítették.

A karosszériákat a gyár falszomszédságában működő Weitzer-féle vagongyárban gyártották. A gyár 1911-től MARTA /Magyar Automobilgyár Rt. Arad/ megnevezéssel hozta forgalomba típusait, amelyek Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában, Albániában, Bulgáriában, Görögországban is közlekedtek.

A MARTA szerelőcsarnoka (fotó: www.totalcar.hu)

A 20. század elején jó üzletnek bizonyult az autógyártás. A budapesti Röck István Gépgyárban, a Ganz vagongyárban, a Kistarcsai Gépgyárban készültek gépkocsik, kismesteri szinten pedig a székesfehérvári Bory és a szabadkai Szárits is összeállítottak automobilokat. Az első világháború előtt tíz hazai autómárkát ismertek az érdeklődők.

A három nagy a győri Magyar Waggon- és Gépgyár, a Budapesti Malomépítészet és Gépgyár, az aradi MARTA szinte maguk után húzták a gépipart, a gyáripar látványosan fejlődött. A győri gyár 1913-ban megvette a cseh Prága autógyár “V” és a “G” típusú autóinak gyártási jogát s ez időtől kezdve Rába néven jelölte és jelöli termékeit. A Rába név ismert márkanév lett a távoli kontinenseken is.

Az első világháborúig biztatóan fejlődött a hazai autóipar, ám lendülete fokozatosan alább hagyott, termelése a súlyosbodó energia- és nyersanyaghiány miatt csökkent, 1918-ban már csak vegetált .

Mentés

Megosztás

Hozzászólás írása

© 2016 Magyarjarmu.hu. Minden jog fenntartva.