Autóslapok 1900-1948

0

Milyen autós lapok jelentek meg a második világháború előtt? Hogyan szivárgott be a bulvárújságírásba az automobilizmus. Kis magyar autós-motoros sajtótörténet Takács János tollából.

A XIX. század végén Magyarországon is megjelent az újfajta közlekedési eszköz, az automobil. A XX. század legelején már rendszámot adtak ki, és szabályozták a közutak rendjét. 1900. november 30-án megalapították a Magyar Automobil Clubot, ami lökést adott az autós szakcikkek megjelenésének.
A Magyar Automobil Club első hivatalos fóruma a rövidéletű Sportkedvelő című lap lett, majd 1903-tól a Nemzeti Sport hasábjain jelentek meg az egyesület közleményei.
Ezen kívül a Sport-Világ, majd 1903. nyarától a Varrógép, Kerékpár és Automobil Újság hasábjain is rendszeresen jelentek meg gépjárművekkel kapcsolatos írások.
1905-ben Sándor Gyula, a Varrógép, Kerékpár- és Automobil Újság kiadója megállapodott a Magyar Automobil Club-bal. Ezt követte az első önálló magyar autós szakfolyóirat, a Magyar Automobil Újság, amelynek első száma 1905 júliusában jelent meg. Emellett Sándor Gyula a Varrógép- és Kerékpár Újságot is tovább folytatta.
A Magyar Automobil Újság főmunkatársa a későbbi sikeres filmrendező, Cserépy Arzén lett.
Eleinte havonta kétszer jelent meg Magyar Automobil Újság A/4 méretben, majd 1907-ben már háromszor. 1908-tól A/3 méretre és heti megjelenésre váltottak egészen 1910-ig, amikor egy apró névváltozás mellett (Magyar Automobil és Repülő Újságként egészen 1914-ig ), visszatértek a kétheti megjelenésre.
1907. decemberétől a Nemzeti Sport automobil rovata immár mellékletként, “Az Automobil” címen jelent meg. Az egyre vastagabb és tartalmasabb melléklet végül 1911-ben önállósodott. Az önálló lap, amely a Magyar Automobil- és Aviatikai Szemle címet kapta két évet élt meg. Szerkesztője a margitszigeti sporttelep egykori igazgatója, Friedrich Nándor volt.
1913-tól e lap szerkesztőgárdája a “Motor” című havilapnál folytatta működését. A hasonnevű német újság hazai kiadása az immár “Királyi” előnévvel büszkélkedő Magyar Automobil Club fórumaként is szolgált.
Ezen kívül ekkor nyergelt át az autózás területére a Magyar Nemzet parlamenti tudósítója, Illés István is, aki 1911-1914. között az Autó című lapot szerkesztette.
E nagyobb példányszámú, általános magazinokon kívül több speciális szaklap is megjelent.
Reiman Gyula, a Magyar Automobil Club egyik alapítója és első titkára eredetileg a Közgazdasági Híradó mellékleteként publikálta az Automobil Közlöny című lapot, amely 1907-től rövid ideig önálló publikációként is kapható volt.
A kereskedelem szereplői közül a Fordot képviselő Hahn Arthur és Társai cég 1913-1914-ben Géperővel címmel publikált vállalati újságot, míg az alkatrész-kereskedelemmel foglalkozó Vajda Ignác Autó Vásár című lapja csupán néhány számot élt meg.
Az első világháborút csupán egyetlen magazin élte túl: a Motor, amely egészen 1922-ig létezett. Ekkor beolvadt a Királyi Magyar Automobil Club újságjába, a haló poraiból főnixként éledő Autó című havilapba, amelyet Illés István szerkesztett. Az Illés-Lindner páros a harmincas évek elejéig irányította a lapot. Ekkor Lindner Ernő kivált, s Illés egészen az Autó 1938-as leállításáig maradt az újság élén. (Lábjegyzetként érdemes megjegyezni, hogy Motor címen még kétszer publikáltak újságot a harmincas években). Az Autó 1938-as leállítása után a szerkesztőgárda egy része az 1939-1944. között Automobilizmus-ban folytatta munkáját.
1922-1938 közötti még élesebben szegmentálódtak a publikációk.
Voltak a közlekedési és azzal összefüggő iparágak közlönyei, többnyire vállalati és személyzeti ügyekkel és nagyon kevés vagy egyáltalán semmilyen egyéb híranyaggal. Továbbá léteztek a közlekedés minden formájának ismertetésével foglalkozó szaklapok (autó, motor, repülő, hajó). Utóbbiak nagy gondot fordítottak a megjelenésükre, jó minőségű papírt használtak, sok fényképes cikket közöltek és persze sok ma is létező cég, márka hirdetései jelentek meg bennük.
1926-ban Déván István, az ismert sportember, az Autó egykori munkatársa önálló, a kor szellemének megfelelő havilapot indított. A Motorsport, majd Automobil-Motorsport összesen öt évet élt meg, s igényes papíron, szép fényképekkel ismertette meg olvasóit a hazai és külföldi eseményekkel. Visszaemlékezések szerint a szerkesztőség Déván édesapjának lakása volt.

A gépjárműkereskedelem viszonylagos fellendülése, s az élénkülő autós-motoros élet másokat is lapindításra csábított. Farkasházy Tibor, aki évekig a Nemzeti Sport autó-rovatát vezette 1927-től Bartók Tiborral közösen „Az Úrvezető” címen elegáns társasági-autós havilapot bocsátott útjára.

Az Automobil Motorsport és az Úrvezető is az 1929-es gazdasági válság áldozata lett.
1928-ban Krámer Jenő, az Autó motorkerékpár-rovatának vezetője lehetőséget kapott önálló lap szerkesztésére. A Motorkerékpár azonban csupán néhány számot élt meg, s Krámer átigazolt az “ellentáborhoz”.
Az 1920-as évek végén kiéleződött, s sajtóperekbe torkollott a Farkasházy Tibor, Déván István kontra Illés István, Szelnár Aladár viszony.

Ettől függetlenül 1929-ben Farkasházy Tibor és Krámer Jenő szerkesztésével megjelent a Motoros első száma. 1934-től a lap címe Autó-Motorra változott, s ebben formában egészen 1944-ig maradt fenn. A Motorost, majd az Autó-Motort áprilistól szeptemberig kéthetenként, míg októbertől márciusig havonta egyszer publikálták. 1940-től az Autó-Motor havilap lett.
Itt tűnt fel először Rózsa György, aki a második világháború utáni Autó-Motor munkatársaként lett még ismertebb újságíró.
A szűkebb szakmához szóló lapok között az első az 1920-1922 között kéthetente megjelenő Automobil. Ezt is, csakúgy, mint az 1921-1922 között megjelenő Motorvilág Leitner Jenő, a Kereskedelemügyi Minisztérium tanácsosa gondozta.
Ebben az időben jelent meg az Autó és Motorújság, amely 1922-től 1938-ig létezett Schreiber József és Wittenberg Ottó szerkesztésével. A/4-es forma, 28 oldal, színes címlap, sok kép és hirdetés jellemezte, minden hó 1-jén és 15-én jelent meg. Az utolsó szám az 1938/22. volt
Gépkocsivezetők lapja címmel szintén egy hosszabb életű lap indult 1924. október 1-jén. 1938-ig működött, s havonta kétszeri megjelenés, 16-18 oldal jellemezte a magyarországi gépjárművezetők Egyesületének szaklapját. Később Gépjárművezető címmel még létezett egy darabig.
Újabb hosszú ideig létező lap következik a sorban: a Magyar Ruggyantaárugyár vállalati lapja, A Kerék.
1928. májusában jelent meg először, akkor az 1922-ben indult Autó melléklapja volt, majd az 1948-ban induló Autó lap mellékleteként fejezi be pályafutását 1950. április 15-én, ám a közben eltelt hosszú évek sem teltek eseménytelenül.

1929-ben még csak papírhiány miatt voltak összevont számok, de az amúgy havi megjelenésű, A/5 méretű újság 1934-től 1938 végéig a gazdasági válság teljes elapadásáig csak így, összevontan (hol kettő, hol három) jelent meg.
A lap rendszeresen tájékoztatta olvasóit a pneumatika (gumiabroncs) fejlődéséről és aktuális újdonságairól. A kor polgári írói színesítették a tartalmat novellaszerű írásaikkal a korai évfolyamokban, illetve egy-egy rendszertelenül megjelenő versenyző portré is szerepelt a hasábokon, nem a sport szemszögéből bemutatva a kor fontosabb alakjait. Ami még mindenképpen ehhez a szaklaphoz tartozik, az a Sulkowsky Zoltán – Bartha Gyula-féle motoros földkörüli út fényképes útirajzának folytatásos megjelenése, ami a Kerék sajátja volt. 1944 áprilisában a háború megszakította megjelenésüket, amit 1947 szeptemberében kezdtek újra (folytattak) I. évfolyam megjelöléssel, de a régi évfolyamszámlálást is feltüntették. Továbbra is havonta, többnyire 24 oldalon és színes borítóval 1948. áprilistól szeptemberig az Autó újság mellékleteként, azzal összefogva jelent meg A Kerék. 1948. októbertől 1950. április 15-ig már a fő lap megjelenési periódusával, havonta két alkalommal, annak műszaki mellékleteként feliratozva, de már fekete-fehérben, 16 oldalon létezett.
Ha már vállalati lapokról van szó: hírek szerint Urbach László, a Mátra motorkerékpárgyár tulajdonosa is kiadott belső újságot, ebből azonban csak hírmondóba maradt fenn egy-egy példány.
Szintén havi újság volt A/4 méretben az A Közlekedés, 1929.november 1-jétől 1938-ig dr. Kontz Endre szerkesztésében. A közlekedési ágazatokkal foglalkozott, ezeknek külön alcímen futó rovatokat biztosítva.
A Magyar Touring Club hivatalos lapjaként indult 1931-ben a Weiler István szerkesztésében megjelenő Autó-Traktor, amely később több fővárosi és vidéki autóklub szócsöve is lett.
1935 és 1938 között Magyar Autó Touring címen folytatták tevékenységüket A/4 méretben, 20 oldalon, jó minőségű fotókkal, majd 1939-től Úrvezető lett a nevük egészen 1944. közepéig, megszűnésükig.

Meg kell még említeni a Közép-magyarországi Automobil és Motor Club (KAMC) hivatalos lapját, az autós laphoz képes meghökkentően jobboldali Az Út című havilapot is, amely Héjjas Jenő szerkesztésével 1933-1938 között jelent meg. Ez nem összekeverendő az azonos című és csaknem ugyanakkor megjelenő kultúrpolitikai folyóirattal, amelyet Fábry Zoltán szerkesztett.
Bár más egyesületek is publikáltak értesítőket, ám KMAC és a KAMC mellett csak a Terézvárosi Torna Club motoros szakosztálya jutott el addig, hogy komolyabb publikációval jelentkezzen: a Motorsport és Túrizmus 1935-1937 között jelent meg.
Szintén az egyesületi lapokhoz tartozik a Kerékpár és Motorosport. Mivel a motorkerékpársport-rendezvények is helyet kaptak benne, ezért szükséges megemlíteni. E címen először 1906-ban jelent meg egy rövidéletű kiadvány. A Kerékpár- és Motorsport az első világháborút követően éledt újjá, s 1937-ig publikálta a a Magyar Kerékpáros Szövetség.
A II. világháború után először a Farkasházy Tibor szerkesztésével 1946.augusztusában induló A/4 méretű Autó-Motor Sport című lap eszmélt fel, majd szűnt meg 1947.decemberében.
Az újságok megszűnéseinek okai számos esetben ismeretlenek, többnyire anyagi ok vagy valamilyen laprevízió játszott közre, esetleg maga a háború vetett véget nekik. Néhány újság esetében látszik a szerkesztő és szakmai gárda révén a folytonosság.
A sokszor említett A/4-es méretet csupán támpontként adtam meg. Hiába szabványosították ugyanis Magyarországon 1936-ban a nyomdaipari méreteket, nem a mai dimenziókkal találkozik az, akinek egy-egy ilyen újság a kezébe kerülhet, hanem nagyobbal, minden irányban.
Az itt említett szaklapok csupán egy apró szeletét képezik a magyarországi közlekedéssel foglalkozó szaksajtónak.
Léteztek külön csak a repüléssel, a vízi sportokkal, a bérfuvarozással, a hajózással-hajóiparral, a vasúttal összefüggő lapok is.
Ez az összefoglalás nem szólt, nem is szólhat azokról a társasági-, gazdasági-, vagy éppen napilapokról, amelyekben külön rovatot kapott az automobilizmus. Példának okáért a két világháború közötti időszak legkedveltebb bulvárlapja, a Színházi Élet autós berkekből származó, ma már sokszor értelmezhetetlen iparági pletykákkal szórakoztatta olvasóit. A Pesti Tőzsde, a Honi Ipar vagy éppen a Vállalkozók Lapja szárazabb híreket, míg a napilapok, így az Újság elsősorban versenytudósításokat és apróbb érdekességeket közöltek.

A lapok listája a Források között megtalálható. Aki szeretné ezeket az újságokat megtekinteni, az Országos Széchenyi Könyvtárban a legtöbb megtalálható. E korai írások döntő részét mikrofilmen teszik elérhetővé.

A címlapokat az antikvarium.hu on-line antikváriumból vettük.
Takács János

Mentés

Megosztás

Hozzászólás írása

© 2016 Magyarjarmu.hu. Minden jog fenntartva.