Az 1899-1949 közötti időszakban a Budapesten kívüli autóbusz-közlekedéssel kapcsolatos vállalkozások Magyarországon három kategóriába sorolhatók:
- A Magyar Királyi Posta, majd 1927-től a Magyar Vasutak Autóközlekedési Rt (későbbi nevén MÁVAUT, majd 1970-től Volán) által üzemeltetett járatok
- városi üzemeltetésű járatok (pl. Kecskemét, Szeged)
- magánvállalkozók kísérletei
A második és harmadik kategóriával általában helytörténészek szoktak foglalkozni – már amennyire. Vannak nagyszerűen feldolgozott városok, régiók, de van számos fehér folt is a hazai autóbusz-közlekedés történetének e szeletében. Átfogó, egész Magyarországra vonatkozó táblázat még nem született.
Mi úgy véljük, érdemes megörökíteni azoknak a tevékenységét, akik egykor a legkülönbözőbb járművekkel próbálták meg embertársaik életét megkönnyíteni. Társadalomtörténetileg is érdekes megfigyelni, kik voltak azok, akik autóbusz-járatokkal foglalkoztak. Erre szakosodott, megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező vállalkozó csupán elvétve akadt.
A vendéglősök közül viszont számosan ezzel a megoldással is próbálták növelni látogatóik számát. Azután ott vannak az első világháborúban megsérült katonák, akik valamifajta biztos bevételt reméltek – általában hiába. A falusi gazdálkodók körében is népszerű volt az autóbusz-engedély kiváltása – a műszaki háttér adott volt. Akadtak különleges esetek: pl. tanár, lelkész stb.
„A vasútnál többszörösen drágább autóbusz-közlekedés csak nagyon kevés utasra számíthatott, lényegében a gazdag parasztok, jobb módúiparosok és középosztálybeliek köréből került ki az utasok többsége. Az autóbusz drágaságának illusztrálására néhány példa: 1934-ben MÁVAUT-busszal Tamásiból Szekszárdra (56 km) 4,60 pengőért, Bonyhádról-Szekszárdra (23 km) 1,80 pengőért, privát busszal Hidas-Bonyhád vasútállomásról Szakály-Hőgyész állomásra (32 km) 2,70 pengőért lehetett uzani. Összehasonlításként: a mezőgazdasági munkások havi bére 22-30 pengő, az építőipari és ipari segédmunkásoké 40 pengő-60 pengő, a gyáripari szakmunkásoké 80 pengő-120 pengő között alakult, egy tojás ára 2-3 fillér, a hús kilója pedig 0,80-1,70 pengő között változott” (Tanulmányok Tolna-Megye Történetéből 10 (Szekszárd, 1983)). Ebből is látszik, hogy az autóbusz-járatok üzemeltetése nem volt könnyű kereseti lehetőség. Az utasokon kívül említhetők a járművek is, amelyeket sok-sok éven át használtak, igyekeztek életben tartani, s azok egy idő után könnyen lerobbantak. Ráadásul ott volt a kövezetvám is, amelyet az önkormányzatok szabtak ki az útburkolat igénybevétele miatt. Nem csoda, hogy csupán elvétve akadtak olyanok, akik kiegyensúlyozott üzletmenettel sokáig bírták. Strompf Pál, Gáncs Lajos, Horváth testvérek, Star Autóbuszüzem (később Győri Általános Közlekedési Vállalat), Start Autófelszerelési és Műszaki Vállalat említhetők.
Kisebb tűnődést követően végül a városi buszvállalkozásokat is igyekeztünk feldolgozni, így Pécs, Magyaróvár, Szeged Város Autóbuszüzeme Rt története is olvasható.
Jogosan merül fel a kérdés: merre van a Magyar Királyi Posta, a MÁVART/MÁVAUT, a BART és a BHÉV járatainak története? Az őszinte válasz az, hogy az egy teljesen külön történet, amelynek alapos feldolgozása a jövő feladata.
Az átfogó táblázat elkészítése nem volt könnyű, hiszen számos vállalkozó vagy nagyon rövid ideig működött, vagy egyáltalán bele se kezdett az engedélyezett személyszállításba. Éppen ezért ez az összeállítás csupán vázlatos sorvezető kíván lenni. Egyelőre leginkább online forrásokból dolgoztunk, illetve 1-2 korabeli autóbusz menetrendből. Ahol lehetett, odaírtuk az adat forrását.
A munka nem állt meg – levéltári és egyéb források is napirenden vannak. Ezen kívül örömmel fogadjuk az Önök pontosításait, kiegészítéseit is.
Kezdő időpontnak 1899-et választottuk. Ennek okáról külön blogposztban emlékezünk meg. A záróidőpont 1949, amikor a még létező vállalkozásokat államosították.
Jelenleg közel 270 vállalkozó több, mint 400 útvonalát próbáltuk meg emészthető formában közzétenni.
Háromféle keresési lehetőséget kínálunk:
- Az egyes bejegyzéseket lehet böngészni
- Az áttekintő táblázatot használni
- Országos térképet lehet böngészni.
Ha valaki arra kíváncsi, milyen buszok közlekedtek Magyarországon, nekik ajánljuk képes összeállításainkat az Austro-Fiat, Chevrolet, Ford, Latil, MÁG, MÁVAG, Rába, Renault buszokról.
A táblázatban vállalkozókra, járművekre, helyszínekre lehet keresni, míg a térképen útvonalak alapján lehet tájékozódni. A térkép plugin-nel kapcsolatban néhány megjegyzés: érdemes először a „driving” opcióra rákattintani, így rajzolódnak ki az útvonalak. A térképen néha csak a helység stimmel, azon belül nem mindig derült ki, hogy hol is volt pontosan az adott megálló – ezzel kapcsolatban is örömmel fogadunk pontosításokat. A plugin másik problémája, hogy egy-egy bejegyzéshez csak egy útvonalat lehetett megmutatni. Így azoknál a cégeknél, amelyek számos útvonalat üzemeltetettek, a térkép csak illusztráció. A szövegből, illetve a táblázatból látható az összes útvonal.
[cm-routes-map]
Jó böngészést kívánunk!