„Bármilyen színt választhatnak, amíg az a fekete” – a Henry Ford által sohasem mondott, de gyakran idézett szólás alapján könnyű azt hinni, hogy csak azóta léteznek színpompás autók, amióta feltalálták a metálfényezést.
„Szemnek is kellemes változatosságot nyújtanak az idei autóújdonságoknál a merész színek. Ismét kísért a szivárvány minden árnyalata. Mint divatszín különösen kedvelt a halványkék, sőt akad több árnyalatban rózsaszín és lila is” – ez a híradás 1929-ben jelent meg. Ha valakit a szerencséje olyan rendezvényre sodor, ahol korhűen felújított oldtimerekkel találkozik, máris ráébred, hogy elődeink színek terén gazdagabb fantáziával rendelkeztek, mint mai kollégáik. Az izléstelen színek alkalmazása sem mai keletű dolog, hiszen egy réges-régi újságcikkben rémeskék, rémespiros és rémessárga gépkocsikról írnak, ráadásul a „szőke nő” effektus is feltűnt:” Szőke hajhoz kék karosszéria való, barnához a piros”, írta egykoron a Színházi Élet.
Sajnos a korabeli fotótechnika hiányosságai miatt nem igazán tudjuk magunk elé képzelni az egykori színkavalkádot.
Mindez Granasztói Pál, kiváló építész önéletrajzának olvasgatása kapcsán jutott eszembe. Az Ifjúkor a Belvárosban című munkájában az 1920-as évek Budapestjéről ír: „Most kaptam először biciklit. … Különösen szerettem a forgalmas utcákon hajtani: a Váci, a Bécsi, a Koronaherceg, a Kígyó utcában, a járművek között cikázva, bujkálva. A forgalom még szinte családias volt. Az autók java részét ismertem: nemcsak márka szerint – a Fiatokat, Lanciákat, Steyereket, Austro-Daimlereket, a Benz-, Wanderer-, Delage-, Peugeot-gyártmányúakat, majd az akkoriban feltűnő, szenzációszámba menő amerikai kocsikat: a Buickokat, Packardokat -, hanem jó részét a kocsiknak úgyszolván személyesen, egyedileg is. Mert nagyobbára csakugyan egyedi, sőt különleges darabok voltak: így az itt élő mecklenburgi herceg sötétzöld Sunbeam-sportkocsija, egy közismert aranyifjú sárga-fekete Bugattija, egy dúsgazdag diplomata halványszürke, kétüléses Rolls Royce-a, hosszabb motorházzal, mint maga a kocsi, a híres sebészprofesszor nyitott, piros kerekes, hatalmas Packardja, melyben jellegzetes nagy kalapjában, plédbe burkolva hátul egyedül ült, és a Belvárosban ide-oda hajtatott. … Az akkor első ízben járó autóbuszok is – emeletes, sárga alkotmányok – ilyen villamosmeghajtásúak voltak, az első járat a Kígyó tértől ment ki az Andrássy úton a Városligetig, ez lett a későbbi 1-es. ..
Négyesi Pál
