Barényi Béláról két dolgot szoktak megjegyezni: az autóbiztonsággal kapcsolatos előremutató tevékenységét és a Volkswagen bogár születésében játszott úttörő szerepét.
Barényi 1907-ben született a Bécs közeli Hirtenbergben. Édesapja, Barényi Jenő a pozsonyi katonai akadémián tanított. Barényi Bécsben nevelkedett, s ott is végezte el a műszaki egyetemet. Majd az Austro-Fiat, illetve a Steyr autógyárak következtek. A Steyr-nél ismerkedett meg Ferdinand Porschéval, illetve Karl Wilferttel.
Barényi 1926-ban készített vázlata lett az alapja a Volkswagen „bogár” formatervének. Ezt később egy per során is megerősítették. A „bogár” történetéhez kapcsolódó másik magyar származású alkotó, Josef Ganz életrajzát itt találja.
Később Barényi a német Adlernél helyezkedett el. 1939-ben nyújtotta be életrajzát a Mercedes-Benz-hez. Régi barátja, Karl Wilfert ekkor már a tesztelésért felelős részleg vezetőjeként támogatta jelentkezését. Barényi, Wilfert irányítása alatt egy újfajta alvázat készített, amely kevésbé rázkódott, s biztonságosabb is volt, mint a korábbi megoldások.
Legfontosabb találmányát, a gyűrődési zónát 1951-ben szabadalmaztatta, ami máig meghatározta az autófejlesztésben a karosszériatervezés irányelvét. A gyűrődési zónát egy modellen mutatta be, melynek a Terra Cruiser nevet adta. Találmányának köszönhetően a kocsi “magja” keményebb anyagból készült és így kevésbé sérült meg, az utasok is könnyebben menthették meg életüket.
Szintén ő volt az, aki a Mercedes gyárt arra ösztökélte, hogy az autógyártás középpontjába a biztonságot helyezze. Barényi vezetésével kezdték el a törésteszteket, még a ’40-es években. Ezen kívül közel 2500 találmányt, szabadalmat bocsátott cége rendelkezésére, melyeknek jelentős része egyik mai autóból sem hiányozhat. Ilyen a párnázott, puha műszerfal is, ami balesetkor jelentősen tompítja az ütést. Ennek kiegészítése volt a gömbölyített belső kialakítás, a vágott sebek elkerülése érdekében, a különböző kapcsolók, műszerek, amelyek elasztikus anyagból készültek, illetve azoknak süllyesztett elhelyezése.
Ugyancsak a belső kialakítás biztonságosságát hivatott növelni a már kis erőhatásra is letörő visszapillantó tükör, ez a megoldás az utasok fejének okozott kevesebb sérülést és a megerősített ülések, amelyek balesetkor nem szakadnak ki a helyükről. Megerősítette a zárat, hogy ütközéskor ne essenek ki az utasok.
Fejlesztései során azonban nem csak az autósokra, de a gyalogosokra is gondolt. A ’70-es években jelentek meg a Mercedes autóin az elhajló emblémák és a süllyesztett ablaktörlő lapátok is.
Felbecsülhetetlen haszonnal járó tevékenységei elismeréseként a világon egyetlen élőként 1994-ben bekerült a Detroitban található Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába.
Élete utolsó riportjában egy kérdésre, miszerint hogyan tudott ennyi mindent kitalálni, válasza valahogy így hangzott:
“EGÉSZ ÉLETEMBEN CSAK RACIONÁLISAN PRÓBÁLTAM GONDOLKODNI”
Négyesi Pál
