Herskovits Ignác a magyar autókereskedelem egyik úttörője volt, akinek az élettörténetét egyelőre csak vázlatosan lehet összeállítani.
Herskovits Ignác 1879-ben született. A Magyar Kereskedők Lapja 1929-ben, 50. születésnapja alkalmából közölt életrajza szerint: „Mint serdülő fiatalember mintegy 32 évvel ezelőtt került ki a motorikus járművek iránti vonzalmától hajtva Franciaországba, az automobilizmus hazájába és ottan tanulta meg gyakorlatilag a Renault-gyárban és más műhelyekben az autójavítás és szerkesztés minden csínját-bínját”.
Valószínűsíthető, hogy Franciaországban találkozott az Automobile Union nevű céggel, amelyet José Frankel nyitott meg a Champs Elysee 34 alatt 1899-ben. A cég Aesculap (avagy Esculape) néven kínálta a lyon-i Teste&Moret kisautóját. Érdekes, hogy a szakirodalom szerint a Teste&Moret kisautó beceneve volt a La Mouche (Egérke), de Magyarországon Aesculap La Mouche néven is írtak a járműről. Mindenesetre 1900-ban Budapesten, a József körút és a Rákóczi tér sarkán megnyílt az Automobile Union helyi lerakata, Automobile Union de Paris néven.
A céghez 1901-ben csatlakozott gyakornokként Csermely Károly, aki életrajzi interjújában így emlékezett vissza az ott töltött időre: „ A tulajdonost, egyben a cég vezetőjét Fournier-nek hívták. Mellette dolgozott … Herskovits Ignác, aki előzőleg egy pár éven keresztül Párizsban tanult a szakmát. Pár hónapra rá már vezettem a gépkocsikat. Ekkor történt, hogy az egyik munkatársammal egy kétüléses, szarvkormányos La Mouche [autó]val elindultam Gödöllőre. Szerencsésen hiba nélkül meg is érkeztünk. Gödöllőről táviratot küldtünk a cégnek Budapestre, s a cég a táviratot a kirakatában elhelyezte. A lapok ekkor igen sokat írtak erről az útról, de a cikkek hangja többé-kevésbé gúnyos volt. [1902-ben] Fournier … a céget otthagyta és közölte velünk, hogy .. az az érzése, hogy Magyarországnak még 10 év kell, hogy az automobilizmust megszeresse.”
Nem tudjuk, mivel foglalkozott Herskovits a következő néhány évben. A Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1904-1905-ös kiadása szerint akkor még a VIII. kerület József krt 40. alatt, az egykori autóüzlettel egy épületben lakott, de később már a Hársfa utcában, majd a Teréz körúton találjuk.
1907-ben egy bécsi vállalkozó, Sigmund Weidmann (akire a korabeli iratok Weidmann Zsigmondként hivatkoznak) a Semmelweiss utca 9. szám alatt megnyitotta új bemutatótermét, az olasz Fiat és a cseh Laurin&Klement autók magyar képviseletét. Az üzletvezető Herskovits Ignác lett. A cég idővel az Andrássy úton díszes bemutatótermet nyitott, míg a Váci utca 81. alatti bérház udvarán rendezték be a javítóműhelyt – ma a telken egy irodaház terpeszkedik.
1908-ban a Laurin&Klement ajánlatot tett a magyar Kereskedelemügyi Minisztériumnak: autógyárat szerettek volna létesíteni Magyarország területén. Céljük a közszállítások megkaparintása volt. A Kereskedelemügyi Minisztérium nemet mondott az ajánlatra.
Ettől függetlenül a Laurin&Klement márka a meglehetősen hiányos kimutatások szerint az első világháború előtt nagy népszerűségnek örvendett nálunk is. A Fiat kikopott a cég kínálatából.
Herskovits Ignác 1911-ben megnősült. Sajnos arról nem maradt feljegyzés, hogy Klein Terézzel kötött házasságából született-e gyermeke.
1916 végén az addig Weidmann egyéni cégeként működő Laurin&Klement képviselet cseh segítséggel részvénytársasággá alakult. Az egyik alapító Herskovits Ignác volt.
Ő 1916-ban a MARTA budapesti forgalmazására alakult Magyar Autóforgalmi Rt igazgatóságában is helyet kapott. E cég akkor már leszállóágban volt, s az első világháború után meg is szűnt. Herskovits viszont szeretett több vasat tartani a tűzben: más befektetőkkel együtt 1922-ben létrehozták az Autóforgalmi Részvénytársaságot. A cég „Auto Salon” néven az Andrássy út 51. alatt rendezte be bemutatótermét, ahol 1922-1926 között az Ansaldoval, majd a francia Panhard-Levassorral foglalkoztak, s a brit Humber motorok képviseletével is próbálkoztak. E cég üzletvezetője László Andor volt, akinek az életéről még kevesebbet tudunk, bár a két világháború között több autóüzletben is dolgozott.
Az 1920-as években a Laurin&Klement népszerűsége megkopott. Az olasz Fiat, az osztrák Steyr és a magyar Magomobil uralták a hazai piacot. 1920-ban Weidmann kilépett a cégtől, s a nyereség 30 százalékát kérte lelépési pénzként. A kapott összeget kevesellte, perre ment, de azt elvesztette.
1924 végén Herskovitsot a Magyar Automobilkereskedők Országos Egyesületének igazgatóságába is beválasztották.
1925-ben a Skoda bekebelezte a Laurin&Klement vállalatot. A hazai képviselet is átalakult. 1930-ban Herskovits Ignác is elhagyta a vállalatot. Helyette László Andorral és másokkal 1932-ben átvették a Kertész utcai Cyklop garázs üzemeltetését. Ide került a gazdasági válság során tönkrement Csermely Károly is.
A megromlott egészségű Herskovits Ignác nem sokáig tudott részt venni a garázs működtetésében: 1934-ben súlyos betegség után elhunyt.
Képek forrása: Nemzeti Sport/Automobil, 1910, Auto, 1925.
