Josef Ganz és a Volkswagen “bogár” története

A Volkswagen Bogár története tiszta kémregény, s természetesen a magyaroknak is jutott szerep benne. Barényi Béla mellett méltatlanul elsikkadt egy másik hazai származású szakember, Josef Ganz élete és munkássága.

Barényi 1925-ben készített vázlatokat, amelyek hozzájárultak Porsche munkásságához. Ezen kívül egy szintén magyar származású, Svájcban alkotó úriember, Josef Ganz munkásságát is érdemes megismerni. Josef Ganz (1898-1967) az 1920-as években először mint újságíró küzdött egy, a tömegek számára elérhető, olcsó népautó megvalósításáért. 1928-tól a Motor-Kritik nevű szaklap szerkesztőjeként Ganz az újságban a nehéz, elavult és egyáltalán nem biztonságos autókat ostorozta, és egy Deutschen Volkswagen (Német Volkswagen, azaz népautó) eszméjét népszerűsítette. Metsző gúnnyal támadta az akkori autógyártókat, amelyek természetesen semmi szín alatt sem voltak hajlandók reklámozni a lapban, s ezen kívül amit csak tudtak megtettek, hogy ellehetetlenítsék a kritikust. Ezzel pontosan az ellenkező hatást sikerült elérni, hiszen egyre többen és többen figyeltek fel a Motor-Kritik-re és Josef Ganz független szakértőként lett ismert. Az Ardie motorkerékpár-gyár segítségével 1930-ban elkészült az első “Volkswagen” prototípus, majd 1931-ben az Adler támogatásával született meg a “Maikäfer” azaz cserebogár. Mindkét jármű könnyűszerkezetes, központi csővázat kapott, független felfüggesztést és farmotort.

Josef Ganz

Ganz Hitler befolyásának erősödésével 1934-ben áttelepedett Svájcba, s ott folytatta munkásságát. Végül a fenyegető náci veszély elől Ausztráliába emigrált, s ott is halt meg elfeledetten. Azonban elképzelései termékeny talajra hullottak.

A Volkswagen előtörténetéhez hozzájárult Hans Ledvinka is, aki áramvonalas, farmotoros, központi csővázas Tatrákat tervezett a ’30-as években, s akiről Porsche is elismerte, hogy “inspirációként” hatott.

A “Bogár” valódi atyja azonban – bármilyen kényelmetlen is ezt elismerni – Adolf Hitler. Hitler az egész országon átívelő autópálya-rendszert és a rajta közlekedő népautókat egy egységben látta. A kisembereket tartotta szem előtt, nekik akart olcsó, egyszerű közlekedőeszközt biztosítani. Már 1934-ben elbeszélgetett Ferdinand Porschéval egy effajta autóról, majd 1937 elején mozgásba lendült a gépezet. A Német Munkások Frontjának szabadidős ága, a Kraft durch Freude nevű félmilitáns szervezet, tulajdonképpen egyfajta szakszervezet soraiból kerültek ki a munkások, akik a “Német Volkswagen Előkészítésére” létrehozott társaságba bekerültek. Dr Lafferentz, a KdF vezetője, Porsche és J. Werlin, egy autóipari szakértő együtt dolgoztak ki egy menetrendet.

VW KDF

1938 elején a Berlini Autókiállításra elkészült a KdF-kisautó, azaz a Volkswagen prototípusa. Ugyanezen év májusában Hitler lefektette egy új gyár alapkövét.

A 25 lóerős motorral szerelt bogárhátú kisautót 150.000 kilométeres tesztútnak vetették alá. A tükörsima Autobahn-on 100 km/h sebességet is képes volt tartani. Még az építőket is meglepte, hogy milyen kevés javítást igényelt. Hegyi utakon a nagyobb és erősebb autókat simán lehagyta. Négy személy kényelmesen elfért benne. Ráadásul alig 7 liter üzemanyagot fogyasztott 100 kilométeren. Ez azért is fontos, mert akkoriban egy felnőtt kilométerenként átlag 4 pfenniget fizetett vasúton, ami 300 kilométeres úton, tehát a Berlin-Hannover vagy Berlin-Hamburg távon 12 márkás kiadást jelentett. Ha megnézzük a korabeli üzemanyag-árakat, akkor 40 pfennigre jött ki egy liter benzin, tehát az egész út csupán 8,4 márkába került. Ha többen ültek egy autóba, a költségek még jobban megoszlottak. Már csak olcsó részletfizetési lehetőséget kellett teremteni.

Eközben gőzerővel folyt a munka Wolfsburgban. Egy egész várost kellett felépíteni, ahol kezdetben 30.000, később 60.000 ember lakott. A KdF szervezet azonban csodát tett, s hónapok alatt elkészültek az építkezéssel.
A KdF-autó árát 1000 márka alá szorították, s rövid idő alatt többszázezer megrendelés futott be. 1940-re tervezték az első átadásokat, ezt a tervet azonban a második világháború felülírta. Ferdinand Porsche Hitler megbízásából hadi változatokat tervezett, így csupán néhány darab civil autó készült.
Akit Josef Ganz élete bővebben is érdekel, annak egy holland újságíró könyvét és Ganz honlapját ajánljuk.
Négyesi Pál

Frissítve: 2012.02.13

Mentés

Küldd el barátaidnak!
, , ,

8 thoughts on “Josef Ganz és a Volkswagen “bogár” története

  1. Igen, Hans Ledvinka valóban előremutató műszaki megoldásokkal operált. Josef Ganz kicsit továbbvitte az ötletet, ő komplett népautó-koncepcióban gondolkodott.

  2. Én mint TATRA rajongó az összes Bogár elődre úgy tekintek mint a Tatra T12 derivatíváira. Csak rájuk kell nézni: központi csőváz, ehhez kapcsolt független kerékfelfüggesztés, léghűtéses bokszermotor. A Bogár-konstruktőröknek – bármely országból is jöjjenek – csak annyi dolga volt, hogy hátra tegyék a motort és áramvonalas karosszériát helyezzenek rá.

  3. A VW-t eleve hadi célokra szánták, ezt bizonítja az hogy kb. egy hét termelés után átállították a gépsorokat Kübelwagen-re, majd később Schwimmwagen-re. Úgy tudom, hogy Porsche először a megbízhatóbb diesel motorral képzelte el a népautóját, de azt Hitler nem engedélyezte, mert nem lehett volna a keleti terjeszkedés alatt bevetni a hideg tél miatt.

    Később a katonai rendeltetésnek megfelelő tervezés miatt vált népszerűvé a világon a VW, mert szerkezete nagyon strapabíró volt, szinte bárhol lehetett üzemeltetni és ha meg is hibásodott azt egyszerűen, gyorsan lehetett javítani. Bár csak ma is lenne ilyen új autó, nagyon kellene erre a környékre.

  4. Kedves Autótörténészek!
    Igazán, kerítnsenek már maguknak egy német szakfordítót vagy lektort. A Josef Ganz-ról szóló írásban is két (na jó, másfél) ordító hiba van. Az “egész” hiba: Maikäfer = cserebogár. Ehhez még műszaki szakszótár se kellet volna…

  5. …hogy egy kicsit azért árnyaljuk a kémregényt, érdemes lenne Porsche és Nibel a Daimler-Benznél 20-as 30-as években folytatott munkásságával a és a farmotoros Mercedesekkel megismerkedni:
    http://www.spiegel.de/auto/fahrkultur/0,1518,697150,00.html
    http://www.motor-klassik.de/fahrberichte/drei-mercedes-benz-mit-heckmotor-130-150-sportroadster-1961196.html
    http://www.mbvcoe.at/index.php?set_language=de&cccpage=m_modellprofil_170_H
    Bár a valóság többnyire kevésbé érdekes, mint a kémregény, mert itt is kiderül, hogy az adott találmánynak több atyja is volt – még a T-modell is a Ford/Galamb pároshoz köthetô.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük