Schweitzer Pál

A magyar származású Schweitzer Pál Amerikában a dízelmotorok mindennapos használatának elősegítségén munkálkodott.

<!–more–>

Schweitzer Pál (1893-1980) Schweitzer Henrik ismert kerékpárkereskedő fia volt. Az első világháború során szerezte diplomáját a József Királyi Műegyetemen.

Elméleti és gyakorlati tudásának továbbfejlesztése végett 1920-ban áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol kezdetben munkásként dolgozott egy New York-i gépgyárban, de csakhamar szerszámszerkesztéssel bízták meg. Innen 1922-ben Pontiacba, az Oakland Motor Car Co. gyárába ment át, ahol motorkonstruktőr lett. A dízelmotorokról írt két tanulmányának megjelenése után, 1923-ban tanársegédnek hívták meg a pennsylvániai State College állami egyetemére, majd 1927-ben társtanárrá nevezték ki. Itt nemcsak az elméleti oktatást emelte magas színvonalra, hanem az általa létesített motorkísérleti laboratóriumban a gyakorlati képzést is.

Schweitzer munkatársaival a dízelmotorok teljesítményével és hatásfokával kapcsolatban folytatott kísérleteket. Rudolf Diesel nagyméretű szerkezetéből könnyebb, hatékonyabb erőforrást varázsoltak. A labor kutatásai megnyitották az utat a személygépkocsikban, teherautókban és autóbuszokban történő használathoz. Számos olyan cég, amely belső égésű motorat gyártott kért tanácsot a laboratóriumból termékeik fejlesztése érdekében. Schweitzer,nek akit 1936-ban rendes tanárrá neveztek ki összesen 23 önálló szabadalma volt. Ezek között volt a dízelmotorban fellépő hibák okainak gyors feltárására és kiküszöbölésére szolgáló tolókás diagnosztizáló, amit az amerikai haditengerészet különösen a tengeralattjárókon használt nagy sikerrel.

Az Egyesült Államok Haditengerészetét is sikerült lenyűgözni: a II. Világháború alatt a Penn State-vel a gépjárművezetők oktatása terén kooperáltak.

Az egyetemi katedráról 1957-ben vonult nyugalomba, de sem előadói, sem alkotói tevékenységét nem hagyta abba. Előadásokat tartott Amerikában, Európában és Japánban. Amikor 1964-ben, 28 évi távollét után újra hazalátogatott, készségesen bekapcsolódott a GTE gépjármű- és motortechnikai szakosztályának munkájába. Előadást tartott a BME-n, ahol ismertette egyik legnagyobb jelentőségű találmányát: az “Optimizert” és bemutatta annak első, demonstrációs célokra készült példányát. Kiszámította, hogy egy elektronikusan szabályozó optimizer alkalmazásával 40% üzemanyag-megtakarítást lehet elérni. Számításainak helyessége igazolódott. A berendezés továbbfejlesztését pedig, mint az Optimizer Control Corp. egyik alelnöke biztosította. A BME 1967-ben tiszteletbeli doktorává avatta volt tanítványát. 1967-ben, a miskolci NME meghívására, szülővárosát is meglátogatta.

Tudományos kutatásainak, találmányaival kapcsolatos kísérleteinek eredményeit több mint 200 publikációban tette közzé, angol, német, francia, spanyol, olasz, japán, lengyel és magyar nyelven.

Forrás:

Küldd el barátaidnak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.