Szelnár Aladár

Szelnár Aladár a (Királyi) Magyar Automobil Club titkáraként, majd a Hungária Automobil Club ügyvezető igazgatójaként kulcszerepet játszott a második világháború előtti hazai motorizációban.

„Szép szál ember” áll egy róla szóló jellemzésben. Édesapja, a cseh származású Szelnár József 1857-ben költözött Magyarországra, majd 1873-ban vette át Gindrich József budapesti virágboltját, amelyet a főváros egyik legismertebb virágkereskedésévé fejlesztett. Még az udvari beszállítói címet is megkapta! 1889-től fia, Adolf folytatta a családi üzletet.

Adolf gyermekei közül az 1884-ben született Aladárt is erre a pályára szánták, de őt jobban érdekelte a jog: “középiskoláit és a tudományegyetem jogi szakát a fővárosban végezte, majd jogtudorrá avatták. Előbb ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott”, de később beadta a derekát és átvette szülei virágüzletét. “Annakidején mint az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alelnöke, a magyar műkertészet fejlesztése érdiekében sokat fáradozott”. Ám a benzingőz hamar elbódította: „1910-ben a Magyar Automobil Club [később Királyi Magyar Automobil Club] vezértitkárává választotta, amelynek nagyarányú fejlődésében oroszlánrésze van. Nevéhez fűződik az első magyar automobilversenyek és az első harcszerű léghajóüldözés megrendezése. Részt vett a világháborúban és több kitüntetésben részesült. Leszerelése után újból az automobilsport érdekelnek szolgálatába állott. A svábhegyi versenyek bevezetése és az 1925-iki és az 1927-iki nemzetközi automobilkiállítások megrendezésével kimagasló érdemeket szerzett”.

1924-ben bezárt a Szelnár-féle virágkereskedés, helyére a Steyr képviselet bemutatóterme költözött. Szelnár ekkor a Steyr képviseletnek dolgozott.

Szelnár 1928-ig maradt a KMAC titkára. Akkor egy különös üzleti manővert követően lemondott titkári állásától.

1929-ben Festetich Pál gróffal közösen megalapították a Hungária Automobil Club-t, amely azonban két éves működést követően a gazdasági válság következményeként tetszhalott állapotba került.

Szelnár Aladár ezt követően a Magyar Frontharcos Szövetség motorosztályának elnöki tisztjét foglalta el. E minőségében a 24 órás Frontharcos Túraút megszervezése a legnagyszabásúbb tette.

Szelnár fordulatos élete során négyszer nősült meg. 1923-1925. között Méray-Horváth Zsófiával „Opikával” élt, aki később beperelte, tartásdíjat követelve.

Szelnárt negyedik feleségével, Markó Erzsébettel együtt a második világháború után Budaörsre telepítették ki.

1971-ben hunyt el. A halotti anyakönyvben a foglalkozás rovatban „nyugdíjas portás” szerepelt.
Haláláról az Autó Motor nem, a napilapok közül a Magyar Nemzet is csupán néhány soros hírben számolt be.

Az életrajz összeállításában Szelnár Aladár unokája, Peter Selnar volt segítségünkre.

Küldd el barátaidnak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük