A Mercedes egykori központja
A Csata utca 29. (ahogyan a korabeli sajtó fogalmazott: a Lehel utca végén) az 1920-as években üres külterület volt. Az 1927-ben a Benz képviseletből alakult Mercedes-Benz Automobil Rt itt építette fel szervizközpontját. A bemutatótermet az Apáczai Csere János utca 10. alatt rendezték be.
A Csata utcai komplexum 1930-ra készült el: „A Mercedes-Benz Automobil R.-T., amely service-szolgálatának bevezetésével és folytatólagos rendszeresítésével már eddig is a legnagyobb elismerést szerezte meg magának, hivatásának magaslatán állva, továbbment egv lépéssel akkor, midőn a legmodernebbül felszerelt és a legfejlettebb igényeknek is mindenben megfelelő, mondhatnók páratlan technikai berendezésű műhelyszolgálattal áll a Mercedes-Benz autó-tulajdonosok rendelkezésére Csata-utca 29. szám alatt a maga nemében egyetlen és Nyugat perspektíváját tükröző javítóüzemet tart fenn. Dúsan felszerelt alkatrészraktárok, speciális fémmegdolgozó, lakatos, szerelő-osztályok és a modern autógyártási technika összes szükséges gépei állanak itt az autótulajdonosok rendelkezésére, míg az érdeklődő és vásárló látogatót ízlésesen berendezett és megfelelően temperált mintatermék fogadják.
A látogató közönség fenomenális benyomásait az elképzelhető legnagyobb rend és higiénia, munkásjóléti intézmények és nagy, világos munkatermek teszik bensőségessé és kellemessé.” – írta a Pesti Hírlap. A prózai igazság az, hogy a telep az 1930-as évek elején jórészt kihasználatlanul működött.
Forrás: Mercedes-Benz Archiv
Forrás: Mercedes-Benz Archiv
Forrás: Mercedes-Benz Archiv
A hazai piac átalakulásával, s a német autók előretörésével párhuzamosan a Csata utcai telepen egyre nagyobb lett a forgalom.
A második világháború során az épület megsérült. 1945-ben az Elhagyott Javak kormánybiztossága, majd A Szovjetúnió Magyarországi Vagyonkezelő Hivatala használta a garázst, amelyet az államosításkor az V. számú Autójavító Nemzeti Vállalatba olvasztottak. További sorsa nem ismert, valószínűleg lebontották. (Kiegészítés 2019. augusztus: Az Ikarus rendezett be benne karosszérialakatos- és festõüzemet. Az ezredforduló környékén bontották le).
Emlékezetem szerint a Mavaut / Volánbusznak volt kisebb telephelye , garázsa ——- tán a Szabolcs u.-val együtt ( ? ) a 20-as volán kötelékébe tartozhatott Az utcára náző többemeletes ház –melyben pl irodái is voltak a Béke térre nézett ( tán ez a teéephely is a Béke téri név alatt futott ~~~~ valahol a ’70-80 években . Kiegészítéseket, javításokat szívesen veszem !!!
Köszönjük a kiegészítést
Dehogynem ismert a további története! Az Ikarus rendezett be benne karosszérialakatos- és festõüzemet. Ilyen minõségében mûködött egészen az ezredfordulóig, amikor az egész háztömböt lebontották, és lakóparkok épültek a helyére.
Gyermekkoromban a Csata utcai iskolában szabályos gittegylet mûködött, mármint szó szerint az, és anélkül, hogy bárki is olvasta volna a Pál utcai fiúkat. A mi gittünk gumigitt volt, és az utcán leparkolt, burkolatuk nélkül összeszerelésre váró buszvázakról származott. Csakúgy, mint Molnár Ferenc regényében, nálunk is fõbenjáró bûn volt a gittbirtoklás, ugyanis a buszokat mindig iskolakezdés után vontatták ki, és a tanítás végére visszavitték, így ha valakinek gumigittje volt, az azt jelentette, hogy „a tanítás ideje alatt önkényesen elhagyta az iskola épületét”, ahogy a házirend megfogalmazta az elkövetési tényállást. Az ellenõrzõbe való dörgedelmes beírás és a drága gumigitt elkobzása mellett mellékbüntetésként a mentális zavarokkal küzdô tanári kar szirénázását ésvagy prédikációját is végig kellett hallgatni.