Miklós Lajos 1908-ban alapított egy kocsigyártó üzemet, kovácsműhellyel, bognárműhellyel, esztergapados szerelőműhellyel, egy nagy garázzsal. Az első világháború után a lóvontatású szekerek és pótkocsik mellett elkezdtek teherautó-felépítményeket is gyártani. Egy 1929-es kimutatás szerint a vállalat 10 munkást alkalmazott. Az 1930-as években már Miklós Lajos mindhárom fia a cégnél dolgozott: a legidősebb esztergályosként és lakatosként, a középső szerkezeti lakatosként és hegesztőként, ifjabb Miklós Lajos pedig bognármesterként, nagyrészt ő intézte az üzlet adminisztratív részét is.
A második világháború után újrakezdték a termelést. A nagy államosításokból persze a kocsiüzem sem maradhatott ki. A Miklósi családtól 1950-ben vették el a negyvenkét éve létrehozott vállalatot, helyére az épületbe egy zöldséges került. A gyár leszerelése után az értékes gépeket átvitték a Szentendrei Kocsigyárba, és mivel valahol dolgozni kellett, mindhárom fiú ott folytatta tovább. A két idősebb testvér onnan is ment nyugdíjba, Miklós Lajos később átment az Állami Kordélyozási és Fuvarozási Vállalathoz. A család még 1971-ig élt a Vaspálya utcai lakásban, akkor a helyet szanálták. Helyén ma tízemeletes panelházak állnak.
