A budapesti kocsigyártó vállalkozások közül kiemelkedett a Misura Mihály-féle vállalkozás. Idősebb Misura Mihály egykor a Kölber gyárban tanulta ki a szakmát, majd 1883-ban önállósította magát. Műhelye gyors ütemben fejlődött.
A XX. század elején a gyáralapító id. Misura már a fiát is bevonta az üzemi munkába. Ifjabb Misura Mihály még Isztebnében született 1891-ben, de már a fővárosban nevelkedett. Fiatalon tanulmányútra utazott Párizsba, ahol nemcsak a fogatolt jármű gyártással kapcsolatos alapismereteit gyarapította, hanem megismerkedett az autóval és az autóvezetéssel is.
Ezt követően a Misura cég katalógusaiban már gépjármű-felépítmények is feltűntek. Az 1908-ban megrendezett IV. Nemzetközi Budapesti Automobil Kiállításon a Misura cég is kiállított, és kitüntetésben részesült.
Misuráék közvetlenül aaz első világháború előestéjén – 1913 utolsó negyyedében – indították be azt az új üzemet, amely nemcsak, hogy minden tekintetben kiérdemelte a gyár elnevezést, hanem korszerű felszereltségével alapját képezhette egy esetleges teljes gyártmány-váltásnak is. Az új gyár a fővárosi kocsigyártó-ipar középpontjában, a VIII kerületben épült meg az Óriás u 6-8-10. szám alatt (később Thék Endre utca. Ma Leonardo da Vinci utca, de a telep nyomtalanul eltűnt).
Vezetését szinte azonnal az ifjú Misura Mihály vette át, s egyben az üzlet egyedüli tulajdonosa lett. Apja a rá következő évben elhunyt.
A négyemeletes gyárépülethez több emeletes bérház csatlakozott. Itt már minden feltétel adott volt a nagyobb sorozatú gépjármű-felépítmény előállításához. Azonban a satnya hazai gépkocsi-ipartól hiába várták a megrendeléseket.
Az első világháború során a honvédség megrendelésére katonai szekereket és Fiat-alvázra tehergépkocsi-felépítményeket készítettek. Ekkor már az „autocarossier” megnevezés is feltűnt a cég levélpapírján.
Az első világháborús évek konjunktúrája következtében a Misura cég olyan tőkeerőssé vált, hogy 1916-ban meg tudta vásárolni a szakmabeli tulajdonos halála miatt értékesítésre került neves Glattfelder-féle kocsigyárat, ahol ettől kezdve leginkább lóvontatású járművek készültek. Az Óriás utcai rész fő terméke az autókarosszéria lett.
Az első világháború után lehetetlen volt két ekkora hatalmas üzem kapacitásait lekötni, ezért 1923-ban az Óriás utcai telepen autószerelő és -javító műhelyt is berendeztek.
Az 1920-as években már Jordán Károly volt a Misura cég üzemvezetője. Jordán Károly később rengeteg fényképet és iratot adott kölcsön a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak, ám váratlan halála miatt e dokumentumok eredetijének nyoma veszett.
A Misura cég mindent megpróbált – autóbusz-felépítményeket készített, bármilyen teherautó-felépítményt elvállalt. Sőt, 1928-ban egy új leányvállalaton keresztül még az amerikai Franklin autók képviseletével is megpróbálkoztak.
Ifjabb Misura Mihály finanszírozta Asbóth Oszkár eleve kudarcra ítélt kísérleteit a repülő autóval kapcsolatban.
Az 1929-es gazdasági válság már olyan csapást jelentett, amelyből a Misura cég sem tudott talpraállni.
1931-ben rövid ideig a használt autókkal foglalkozó Autótőzsde Autókereskedelmi Vállalat működött a hatalmas telepen.
A Misura bukása sajnos elkerülhetetlen volt. A számos munkással dolgozó, hatalmas telepen működő hagyományos kocsigyárak az első világháború után már nem tudtak megélni a hintókból, de Magyarországon elegendő autókarosszéria megrendelés sem akadt számukra.
Ifjabb Misura Mihály. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
A Misura Mihály Kocsigyár munkásai 1928-ban. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
1975. Leonardo da Vinci köz, a Budapesti Bútoripari Vállalat Otthon Bútorgyára (korábban Misura Mihály-féle Kocsi- és Karosszéria Gyár). Forrás: Fortepan/Kriss Géza/192313
