MÁVAG

Az 1945 előtti időszak egyik legnagyobb hazai iparvállalata, a Magyar Királyi Állami Vas, Acél- és Gépgyárak leginkább gőzmozdonyok és vasúti kocsik gyártásában jeleskedett. Az 1920-as évektől a kőbányai üzem a hazai haszonjármű-gyártás egyik fontos bázisa lett.

Folyamatos bővítésekkel, átalakításokkal, néhány évtized alatt a gyár igazi nagyvállalattá nőtte ki magát. Vas- és fémöntöde létesítésével, a gőzkazánok, daruk, hídszerkezetek, mezőgazdasági gépek és eszközök gyártásának beindításával termékválasztékuk jelentősen kibővült. A gőzlokomobilok gyártása pl. 1877-ben vette kezdetét, a mezőgazdasági gépek gyártása pedig 1879-ben. Ezeket benzin-, szívógáz- és nyersolajmotorokkal hajtott lokomobilok, úthengerek, traktorok, stb. követték.

A Kőbányai úti gyárat – a MÁV irányítása alatt – 1880-ban egyesítették a diósgyőri vas- és acélgyárral, s a századfordulóig a Kőbányai út – Orczy út – Golgota utca – Szapáry (Bláthy O.) utca által határolt területen gyorsan nőtt a termelés, a cég pedig az európai rangú mozdonygyártók sorába emelkedett.

Csonka János nemrég előkerült leveléből kiderül, hogy a MÁVAG már az 1905-ben elkészült postai csomagszállító gépkocsihoz is szállított alkatrészeket. Néhány évvel később, 1909-ben megjelent néhány kósza pletyka, amely a vállalatot a a német Büssinggel, illetve az Orion teherautógyárral hozta hírbe.

Konkrét lépésekre azonban csak az első világháborút követő időszakban került sor: a korábban a Ganz-Fiat által gyártott Austro-Fiat liszenszű teherautók összeszerelését folytatták. 1925-ben egyezséget kötöttek a MÁG-gal, amely szerint a teherautókat és azok motorjait közösen fogják készíteni. A szerződés értelmében a MÁVAG készítette az alvázakat és a motorok nyersanyagát, míg a MÁG a motor összeszerelés feladatát végezte el. Közel félszáz jármű összállítására került így sor, amelyeknél még az eredeti 4 TS típusmegjelölést is megtartották.

1926-ban a német Neue Automobil-Gesellschaft által készített haszonjármű-alvázak gyártási liszenszét vásárolták meg. Négy teherautó típust kezdtek gyártani: 203 típusjelzéssel a hat tonna, 204 típusjelzéssel a négy tonna teherbírású autóbuszalvázak, továbbá a 205 jelzésű három tonnás, négyhengeres motorral szerelt és a 206 jelzésű öt tonna teherbírású, hathengeres motorral szerelt teherautók. A 204 jelű alvázra 25, a 204/a jelű alvázra 30 személyes, a 203 jelű alvázra pedig 45 személyes autóbusz karosszériát lehetett építeni. A járművek felépítményét hazai vállalatok, pl. Uhry Imre, a Ganz és mások szállították.

A MÁVAG-NAG már egy lépés volt a jó irányba, ám teherbírás és megbízhatóság tekintetében ez a konstrukció is elmaradt az elvárt szinttől. Éppen ezért új partner után néztek, s választásuk a szintén német Mercedes-Benz teherautóira esett. Az 1920-as évek elején a Benz és a Daimler is gyártott teherautókat, ám az előbbi volt a jelentősebb szereplő. Éppen ezért, amikor 1926-ban egyesült a két cég, az immár Mercedes-Benz nevű vállalkozás a Benz gaggenau-i üzemében folytatta a haszonjárművek előállítását. 1927-ben debütált a Mercedes-Benz új teherautó-választéka. A kompakt L1 négyhengeres benzinmotort kapott, s egy tonnáig volt terhelhető. Az L2-be 2,5 tonnányi súlyt lehetett elhelyezni. A kínálat csúcsa a 8,1 literes, 70 lóerős motorral szerelt L5 volt. Az L-széria mellett az alacsony-alvázú N1 és N2 is ekkor debütált. A MÁVAG a teljes választék liszenszét megvásárolta, így igen sokféle igényt ki tudtak elégíteni. Példának okáért a budapesti autóbuszközlekedést is MÁVAG-Mercedes buszokkal oldották meg. A motorokat kezdetben a Magyar Általános Gépgyár, annak megszűnése után rövid ideig a Mávag, majd az 1930-as évektől a Láng Gépgyár készítette.

A MÁVAG-Mercedes haszonjárművek csak lassan terjedtek el. A hiányosan fennmaradt statisztikákból kiderül, hogy 1928-ban 1034 tehergépjárművet értékesítettek Magyarországon, ebből 85 db volt MÁVAG gyártmányú. Ekkor a listavezető a Chevrolet volt 269 darabbal. A gazdasági válságot követően 1935-ben csupán 170 teherautó kelt el, de ebből 88 volt MÁVAG-Mercedes.

A MÁVAG-nál teherautók és az autóbuszalvázak mellett 1933-ban egy trolibusz alvázat is készítettek, melynek acélvázas felépítménye a „Metallo” Karosszériagyár Rt. munkája volt. A jármű villamos berendezéseit a Magyar Brown-Boveri Művek Villamossági Rt. szállította. Járművük nemcsak szerkezetileg és felépítésében tért el a vele egyidőben készült Ganz-béli két társától, színében is. A MÁVAG szürke, a Ganzban készülteké sárga színre lett festve.
1935-ben készült el nyerges vontatójuk, majd hamarosan a vasúti vágányokon is közlekedtethető, VL 2 mintájú vágánygépkocsijuk.

Egy 1937-es kimutatás szerint a MÁVAG-Mercedes termékpalettája a következőképpen festett:

Motorok:

Motor	Hengerek száma	Teljesítmény (lóerő)	Furat-löket méret
M11	6	50	74 x100 mm
M16	6	50	80 x 130 mm
Mr26	6	70	100 x 130 mm
Mr36	6	100	105 x 130 mm

 

Alvázak:

MB típusjelzés	Terhelhetőség	Motor	Mávag típusjelzés
L1000	1 tonna	M11
L1	1,5 tonna	M16	L1 és L2000
N1	1,5 tonna	M16	N1 és N2000
N46	2,5 tonna	M16	N55
L2	4 tonna	Mr26	L2 és L4000
N2	4 tonna	Mr26	N2, N2/6 és N3
O4000	4 tonna	Mr26
N56	8,5 tonna	Mr26	N56

1934-ben vette át a cég vezetését Horthy Miklós kormányzó fia, István. Horthy Miklós jó barátságot ápolt Galamb Józseffel, a Ford főmérnökével, s István korábban a Ford amerikai gyárában szerzett gyakorlatot. Horthy István 1938-ban lett a MÁVAG vezérigazgatója. A Ford ismeretségnek köszönhetően sikerült előnyös feltételekkel megszerezni a Németországban gyártott Ford V8 és Eiffel típusok liszenszét. E fejleménynek különösen a taxisok örültek: bérautót ugyanis az iparvédelmi törvények értelmében csak hazai gyártól lehetett beszerezni – hazai személyautó-gyár azonban nem létezett. A MÁVAG-Ford együttműködés egészen a második világháborúig tartott. A pontos darabszámok nem ismertek, de korabeli statisztikák alapján valószínűsíthetően néhányszáz autó összeszereléséről lehetett szó.

1938-ban a MÁVAG a hadvezetéstől megbízást kapott egy terepjáró tehergépkocsi mintapéldányának elkészítésére. A Mávag nem készített új típust, egy eredeti Mercedes Benz kocsit küldött az összehasonlító próbákhoz. Mivel a honvédség a Rába-Botond mellett döntött, a megrendelésből mindkét gyár, a Rába mellett a MÁVAG is részesedett.

A háború után, a viszonyok rendeződésével, a MÁVAG-nál újraindult az autógyártás. Némileg korszerűsítve, de lényegében a korábbi Mercedes Benz típusokat készítették, főleg az Lo 5000 jelzésű alvázat.

1946 végén megalakult a Nehézipari Központ a kohászat, a vas- és fémipar koordinálására. Ezzel új fejezet kezdődött a hazai járműgyártásban. A MÁVAG 1950-ig gyártott még alvázakat, többek között az Uhri Testvéreknél kifejlesztett Tr5 trambuszt és annak távolsági, M5 jelzésű változatánat, illetve kis sorozatban a honvédségi követelményeknek megfelelő B5 teherautót.

Amikor az 1949-ben létrehozott Csepel Autógyár 1950-ben megkezdte működését, a MÁVAG-ban fokozatosan beszüntették a teherautó gyártást. Az Ikarus gyárban készült MÁVAG-alvázú A19 autóbusz volt az egyik legutolsó közúti járművük. A teljesen könnyűfém burkolattal ellátott jármű eredetileg Sztálin 70-ik születésnapjára, ajándékként készült, de valamilyen oknál fogva itthon maradt. Kezdetben a MALÉV szállította vele utasait a repülőtérre, majd onnan kiöregedve szervízkocsiként szolgált még egy ideig.

S a végére egy nemrég előkerült érdekesség. A következő táblázat a MÁVAG Autógyár főbb gyártmányainak termelési kimutatását tartalmazza 1926-tól 1944-ig. Ez a táblázat egy eltűnt, MÁVAG autógyártás-történeti kézirat egyetlen megmaradt oldala. Sajnos a MÁVAG-Ford termelési kimutatás pont hiányzik, ám egy másik forrásból (National Archives) az derül ki, hogy 1937-ben 120 db, 1938-ban 237 db (120 db négyhengeres és 110 db nyolchengeres) személygépkocsi készült a MÁVAG-nál.

		926	927	928	929	930	931	932	933	934	935	936	937	938	939	940	941	942	943	944	192 194
1	FIAT	7	12	11																	3
2	NAG		61	31	8																10
3	N1			41	68	88	10	4	3												21
4	N2, N2 B			55	63	2					15	40	30	54	23	81					36
5	N56				25	3				2											3
6	L1, L2000, NP4				2	4	3	3	17												2
7	N55					30	4	2	3	11	14	6									7
8	N3, 0-4000					7	7	2	1	4	1	15	15	7							5
9	L2, VL2, L4000							2	2	2		16		33							5
10	N2000							4	3	32	66	35	3								14
11	L1000							3	15	2											2
12	LO2000+sínautó											35	5	11	2	3	4	7			6
13	LO2500											7	40	139	29						21
14	LO3000														3	11	73	30			11
15	LO5000, LO6000													7	3	1	1	5	3		2
16	Maros																			135	13
17	Botond														551	150			500	136	133
18	LO3500, LO3750												19	31	17	9	9	14	6		10
19	LO4500, LO4750, 4000 Cs, 0-3750												6	13	17	12	19	11	3		8
20	Összesen 1926-1944-ig:	7	73	138	166	134	24	20	44	53	96	154	118	295	645	267	106	67	512	271	319

Mentés

autóbusz, Ford, MÁG, Mávag