Az 1920-as évek elején néhány lelkes fiatal elektromos üzemű kisautók gyártásával próbálkozott Budapesten. Mondani sem kell, nem túl nagy sikerrel.
„A modern technika vívmánya. A jövő közlekedési eszköze. Kezelése és hajtása rendkívül egyszerű, óránkénti sebessége 30-35 kilométer. Egyszeri töltéssel 50 kilométert képes befutni. Üzemköltsége minimális, kb. 2 K km-enként- ezzel a felirattal reklámozta egy korabeli újsághirdetésben kétüléses elektromos autóját a VIA, azaz a Villamos Autógyár Rt.
Az első világháború után Európa-szerte divatba jöttek a „bicikliautók”. Ezek a részben kerékpáralkatrészekből összeállított kisméretű járművek ideig-óráig pótolták a valódi autókat, de az Austin 7, a Citroën 5CV és társai színrelépésével gyorsan a feledés homályába süllyedtek.
Magyarországon többen próbálkoztak „cyclecar” azaz bicikliautó építésével. Az egyik ilyen kísérlet az 1921-ben alapított Villamos Autógyár Rt nevéhez fűződik. A céget irányítók közül kitűnik Delmár Walter, a két világháború közötti időszak tehetséges autó- és motorkerékpárversenyzője.
A meglehetősen egyszerű szerkezetű VIA karosszériája furnérlemezből készült. A meghajtásról 90 Volt feszültségű, nagyjából 2 lóerő teljesítményű elektromotor gondoskodott. A magyar, Tudor gyártmányú akkumulátorokat az autó orrában és hátsó részében helyezték el. A kísérlet azonban nem járt sikerrel, alig néhány darab VIA készült, s 1923-ra a cég már fizetésképtelenné vált.
Négyesi Pál
