Suno

A Suno egyike a nagyon rövidéletű magyar motorkerékpár-márkáknak

1926 augusztusában több lapban is megjelent a hír, hogy Stowasser Ferenc és Bekker Ákos, „a motorkerékpár szakmában igen járatos emberek” „Suno” motorkerékpárgyár és javítóműhely név alatt a Budapesten, a József krt 65 (Csepreghy u 1) alatti bérház egyik üzlethelyiségében megkezdték működésüket. A Stowasser család inkább hangszergyárosként volt ismert, míg Bekker Ákos különféle sportágakban jeleskedett.
A Suno motorkerékpárról a következőt írták: „alkalmunk volt megtekinteni az elsô gépet, mely egy 500 kcm oldaltvezérelt JAP-motor beépítése. Alacsonyan konstruált négyszögváz, ízléses nagy tank, masszív váz jellemzik a gépet… Sturmey-Archer sebességváltó, AMAC-karburátor, Best&Lloyd olajpumpa és német Bosch-mágnes egészítik ki a gép felszerelését… A feketére zománcozott váz kitűnő összhatást nyújt a sötétkékre zománcozott, elöl gömbölyű és aranyfeliratú lovagló tartánnyal”.
Bekker Ákos egyik barátja, Jordán Endre, aki 1925-ben még egy 172 köbcentiméteres Méray-Villiers nyergében próbálkozott a Svábhegyi versenyen, 1927-ben már egy 250 köbcentiméteres Suno-JAP-et kergetett felfele a hegyi szerpentinen s ért el kategóriagyőzelmet. Ez volt az egyetlen említésre méltó teljesítmény, amely a kérészéletű Suno márkanévhez köthető.
A Suno műhely 1928. nyarán beszűntette működését. Az 1930-as gépjármű-tulajdonos listában 3 darab Suno szerepel, ebből kettő Bekker Ákos nevén.