1888-ban született Deésen. Közép- és főiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte. Működését a határrendőrség kötelékében kezdte meg, s a háború alatt mint az orsovai határrendőrség vezetője 1912— 1916-ig fejtett ki értékes szolgálatot. Esztergomban 1925-ben telepedett le és előbb a Közüzemi Rt. szolgálatába állott, ahol 1932 márc. 31-ig működött. 1928-tól a városi idegen hivatal felállítása óta — melynek megalapításában is részt vett — annak vezetője. Neje: gisbici Littomericzky Zóra.
- Distance Instructions
Bodor Zoltán 1932-ben átvette az addig a város kezelésében levő autóbusz-üzemet. Akkor négy járművet vett át: Fiat, MÁVAG, Rába és Komnick gyártmányúakat. 1933-ban az Esztergom-Visegrád útvonalra is engedélyt kapott. 1935-ban 10 évre kizárólagos jogot kapott Esztergom területén társaskocsi-gépjármű vállalatra. A szakaszhatár a Magyar király-szálló épületénél volt. Viteldíj az állomástól a szakaszhatárig 24 fillér, a teljes vonalra 30 fillér.
1938-ban arról írtak, hogy „a közlekedést a vállalat három autóbusszal bonyolítja le és pedig egy 20, egy 30 és egy 50 személyes kocsival. Csupán a város belterületén közlekedik és pedig a vasútállomással kapcsolatban. Közlekedési viszonylatai: Esztergom vasútállomás, Kossuth-u., Ferencz József-út az érseki palotáig és vissza, minden személyvonathoz”
- A három jármű:
- MÁVAG, rendszáma: CT 021
- Komnick, rendszáma: CT 022
- Rába, rendszáma: CT 041
1939-ben megindította az Esztergom-Párkány Járatot.
Forrás: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene, 1938, A Közlekedés, Régi Esztergom
