1947-ben az Országos Ipartesület hatalmas, többszázoldalas kötetet publikált „Ipari Újjáépítésünk” címmel. A második világháború után újjáépülő Magyarország fontos pillanatképe ez az összeállítás. A szovjet megszállás árnyékában éppen egy demokratikus kísérlet zajlott, amely 1948-ban a kommunista hatalomátvétellel véget ért. Még az államosítások, a kitelepítések előtt vagyunk. A kötet III. részében „az újjáépítésben résztvett üzemek és iparosok ismertetése” olvasható, akik „e mű megalkotását adatszolgáltatással vagy megrendeléssel lehetővé tették”. E listából a gépjárműjavítók listáját adjuk közre kettős céllal: egyrész érdekes látni milyen életutakat jártak be az akkori szakemberek, akiknek műhelyét később államosították. Másrészt reménykedünk újabb fényképek előkerülésében. Tóth Ferenc, aki ugyan ebben a kötetben nem szerepelt, ám Volkswagen-szervize később is ismert volt családi archívumából nagyszerű képek kerültek elő néhány éve…
Eme rövid bevezető után, íme a lista
Bana Imre autófuvarozó vállalkozó, Csillaghely, Mátyás király u 41. Az autószerelő és villanyszerelő szakmát tanulta. 1926-ban a budapesti technológián gépkocsivezetői vizsgát tett és a Szürketaxinál volt alkalmazva, mint gépkocsivezető. 1933-ban önállósította magát. A háború alatt elvesztette egyik kocsiját, úgy, hogy jelenleg egy Fiat-márkájú, négyüléses luxuskocsival vállalja fuvarjait. 1948. óta a helyi ipartesület vegyes szakcsoportjának elnöke.
Barcs Béla autójavító és service. Budapest, IX Üllői út 137. Szakmáját Budapesten tanult, ahol 1932-ben szabadult fel. 1945-1946-ban a MOGÜRT-nél mint üzemvezető dolgozott. 1947-ben letette a mestervizsgát és önállósította magát. Romhelyiséget állított helyre műhelye számára, amelynek berendezését most szerelik. Személy- és tehergépkocsik javításával és romkocsik újjáépítésével foglalkozik. Ezidőszerint 2 segéddel, 2 segédmunkással és 1 tanonccal dolgozik.
Id Bánfai Károly autó és motorszerelő-mester, Sashalom, András u 9. Budapesten, 1921-ben szabadult fel a Detis Testvéreknél, ahol 1926-ig dolgozott. A Székely-garázsban szerelő- és garázsmester volt. 1928-tól a Dénes B Rt javítműhely vezetője. Budapesten 1932-40-ig önálló volt, majd a Csonka gépgyárban mint főszerelő működött 1944-ig. A Szürketaxinál 1946-ig dolgozott. Budapesten 1946-ban mestervizsgát tett. Ugyanez évben lett Sashalmon önálló. Esztergapaddal és kézi szerszámokkal jól felszerelt üzemében személy-, teherautó és motorkerékpár-javításokat végez.
Bilitz László autószerelőmester. Rákosplaota, Dembinszky u 25. Iparát Újpesten tanulta, ahol 1927-ben szabadult fel. Segédi gyakorlatot fővárosi műhelyekben és üzemekben folytatott. Mestervizsgáját 1947-ben, Újpesten tette le, majd Rákospalotán rendezte be műhelyét. A fúrógéppel, köszörűgéppel és autogénhegesztővel berendezéssel felszerelt üzemében személy- és tehegépkocsik valamint motorkerékpárok szakszerű és lelkiismeretes javításával foglalkozik. Üzemét fokozatosan korszerűsíteni és bővíteni akarja.
Bógyi László és György autójavító üzeme, Citroën, Standard, Triumph Sevice. XIV Ajtósi Dürer sor 11. Budapesten, 1930-ban szabadult. Mint segéd több fővárosi üzemben dolgozott, 1938-1944-ig pedig a MÁVAG autó és repülőgép-osztályán, mint főszerelő működöt. 1945-ben letette a mestervizsgát és önállósjtotta magát. A Citroen, Standard, Triumph gépkocsik állandó service állomása. E mellett az összes személygépkocsi speciális javításával foglalkozik. Társa, György fivére, több honvédségi motorverseny győztese és kiváló tenisztjátékos, tornász és céllövő. (László 1913-ban született, édesanyja Kovacsik Márta)
Burányi és Strausz gépkocsi és motorjavító üzeme. Budapest, V Bessenyey u 15. Burányi Béla szakmáját a „Fiat” gyárban tanulta és ott 1927-ben szabadult fel. 1930 és 1944 között a WM repülőgépgyár motorosztályán dolgozott, az utolsó években már művezető volt. Saját üzemét hadifogságból hazatérve, romos állapotból újjáépített helyiségében, 1946-ban alapította. A motorjáratú paddal és kéziszerszámokkal felszerelt műhelyében – ahol jelenleg 8 munkás dolgozik – autójavítással és roncsautók újjáépítésével foglalkozik. Ilyen minőségében már több állami és fővárosi megbízást hajtott végre.
Donkó András, autókarosszéria és vasipari üzem. Budapest, VIII Kabók Lajos utca 7. Szakmáját Budapesten, az Angyal Károly cégnél tanulta, ahol 1943-ban nyert segédlevelet. Fővárosi üzemekben gyarapította szaktudását, amivel párhuzamosan a Technológián sikerrel végezte el az ívhegesztő, autogénhegesztő, robbanómotorkezelő és szerelő tanfolyamokat. Ezidőszerint a gépipari középiskola hallgatója. 1947-ben mestervizsgát tett és önállósította magát. Autókarosszériakészítéssel, javítással és vasszerkezeti munkákkal foglalkozik. Az újjáépítés ügyét az OTI, földművelésügyi minisztérium, a közellátásügyi minisztérium, több nagyvállalat, a MATEOSZ tagok, a Kék taxi és a Bérautófuvaros Szövetkezet gépkocsijainak üzembehelyezésével, illetve javításával szolgálja. Fiatal üzemének felszerelését állandóan tökéletesíti.
ifj Endrődi Béla, autószerelőmester. Rákospalota, Bocskay u 126. Szakmáját a „Mercedes” gépkocsi rt-nál tanulta, ahol 1932-ben szabadult és ahol később még 12 évig mint csoportvezető és almester dolgozott. Közben elvégezte a Gyoz technológiai művezető tanfolyamát és 1946-ban mestevizsgát tet és Rákospalotán önállósította magát. Motorjavítással foglalkozik. Az újjáépítésből az újpesti összekötő híd építési munkáinál vette ki részét. Az ipartestület adófelszólamlási bizottságának tagja.
Erdélyi Jenő autószerelőmester, Rákospalota, Beller Imre u 99. Budapesten, 1928-ban, mint géplakatos, 1932-ben pedig mint gépkocsiszerelő szabadult fel. 1943-ban mestervizsgát tett és önállósította magát. Korszerűen berendezett műhelyében személy- és tehergépkocsik javításával foglalkozik. Az ostrom alatt 80 százalékos kárt szenvedett, amit fokozatosan pótolt. Az újjáépítés során 80 roncsautó üzembehelyezésével tűntette ki magát. Az ipartestület gépkocsiszerelő szakosztályán a tanoncvizsgáztató bizottság tagja.
Érsek Ernő autószerelőmester autójavító üzeme. Budapest, VIII Koltói Anna u 24. Iparát Budapesten sajátította el, 1924-ben szabadult fel. Több budapesti üzemben fejlesztette szaktudását. Mestervizsgát 1939-ben tett, 1940-ben önállósította magát. Autogénhegesztő készlék, villanyfúró- és köszörűgéppel felszerelt üzem, ahol 2 segéd és 2 tanonc segítségével magánosoknak személy- és teherautók javítását végzi. A háború folyamán kéziszerszámokban 50 százalékos kár érte, melyet pótolt. Roncsautók helyreállításával részt vett az újjáépítésben.
Fazekas József Lajos, autószerelőmester. Budapest, VIII Baross u 135. Budapesten, 1920-ban szabadult fel. Három évig Delmár Walter autóversenyző szerelője volt, majd a Solymossy és Tsa cégnél a Diesel-osztályáon dolgozott, mint főszerelő. Mestervizsgát 1943-ban tett és egyúttal önállósította is magát. Az oszlopos fúrgéppel, villanyfurógéppel, autogénhegesztő berendezéssel felszerelt műhelyében gépkocsi- és Diesel-motor javításával foglalkozik. Jelenleg két tanulval dolgozik. Az ostrom alatt 100 százalékos kárt szenvedett, amit eddig 25 százalékban tudott pótolni. Az iipartestület székellenőrző tagja
Fazekas József, kocsigyártómester. Budapest, VIII Farkas István út 14. Segédlevelét 1923-ban, a „Zupka”-gyárban szerezte meg, ahol egyhuzamban 15 évig dolgozott. Ezenkívül több fővárosi üzemben fejlesztette szaktudását, majd 1940-ben letette a mestervizsgát. 1941-ben pedig önállósította magát. Műhelye a kocsifényezéshez, kocsibognár munkák elvégzéséhez, kocsnyerges és autólakatos munkákhoz szükséges korszerű szerszámokkal felszerelve 10-12 munkaerő foglalkoztatására alklamas. Az ostrom után kezdetben orosz katonai alakulatoknak dolgozott, májusban azonban három munkaerővel megkezdte a termelő munkát. Elsősorban a MÉMOSZ részére épített kocsironcsokat újjá, majd a Jóvátételi Hivatal és a Taxi vállalat autóit javította. Három fia: József, Gyula és Ottó atyjuk műhelyében dolgoznak.
Fejes Jenő autószerelő üzeme. Budapest, XIII Reitter Ferenc u 19. Budapesten, 1911-ben szabadult fel. Miskolc és Tapolcafürdő között saját autóbuszjárata volt. Az első világháborút mint gépesített nehéztüzér harcolta végig. Az összeomlás után Budapesten önállósította magát. Az 1500 mm és 1200 mm csúcstávolságú esztergapadokkal, support köszöűvel, nagy köszörűvel, akkumulátor töltővel, 2 drb oszlopos fúrógéppel, kézi villanyfúrógéppel, nagy és kis öntvényhegesztő készülékkel, edzőkemencével, univerzális marógéppel, kéziszerszámokkal stb felszeelt műhelyében aut-alkatrészek gyártásával és gépkocsik javításával foglalkozik. Munkagépei a legkorszerűbbek, beépített, saját motorokkal. Korábban 80-100 munkaerőt foglalkoztatott, ma 8 alkalmazottal dolgozik. Műhelye az „Austin” és „Dodge” autók service-állomása is. A belügy- és honvédelmi minisztériumok, a Pénzintézeti Központ, a Nemzeti Bank, a Meinl Rt stb állandó szállítója. Az ostrom alatt a Kerekes-utcai telepét bombatelitalálat érte és abban 85 százalékos kárt okozott. Üzemét ezután jelenlegi helyén indította meg. Közvetlenül az ostrom után ő helyezte üzembe a belügy- és honvédelmi minisztérium akkor rendelkezésre álló gépkocsijait. Csendes társa és egyben az üzem vezetője Halász Sándor szigorló gépészmérnök, aki Bolognában végezte a műegyetemet és 1945-ben Budapesten tett autószerelői mestervizsgát. 1938-41-ben Vas, Zala és Sopron vármegyék területén a „Ford” gépkocsik kizárólagos képviselője volt.
Feller Rudolf autó, motor és gépjavító, karbantartó és beszabályozó üzem. Bpest, IX Üllői út 109. Iparát az Állami Posta Járműtelepen sajátította el, ahol öt évig dolgozott. 192-1922-ig az Állami Felsőipariskola gépkocsivezető tanfolyamán működött. 1922-1945-ig a Szürketaxi műszaki tisztviselője volt próbamesteri beosztásban. 1945. óta önálló. Magyarország egyik legjobb karbantartó specialistája. Számos nagyüzem (MATEOSZ, Kék-taxi stb) autóinak beállítását végzi a legnagyobb szakértelemmel és lelkiismeretességgel. A Szürketaxinál három hónapig a romeltakarítási munkákban vett részt.
Gállos Lajos autójavító, a Klacsánszky és Gállos autójavító- és lakatos-üzem társtulajdonosa. 1929-ben szabadult fel, majd a MÁVAG-nál, később a Mobil Rt-nál dolgozott. 1947-ben letette a mestervizsgát és önállósította magát. Főként személy- és tehergépkocsik, motokerékpárok és Diesel-motorok javításával foglalkozik. A korszerűen felszerelt műhelyben 1 segéddel és 2 tanonncal dolgozik. Mint futballista,a MÁVAG és a Kispest csapatában játszott, négy éven át pedig Franciaországban öregbítette a magyar futballsport jó jó hírnevét. 1940-ben sportoktatói oklevelet szerzett és azóta ebben a minőségben szolgálja a népsport ügyét.
Gembiczky Lajos, motor és autójavító üzem. Gyömrő, Tulipán u 13.
Balassagyarmaton 1920-ban mint lakatos szabadult fel. Felsőipariskolát végzett és megtanulta a hegesztést, a műszerész szakmát, a gép- és villanyszerelést. A főv. Vízműveknél, az Egyesült Izzonál és a Weiss Manfréd gyárban gyarapította szaktudását. 1928-ban lett önálló. Műhelye speciális motorjavításra alkalmas, 80 százalékos háborús kára volt. A felszabadulás után üzemét rendbehozva, a járás, az MKP és a rendőrség részére díjtalanul javított traktorokat és autókat. 4 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Tevékeny részt vesz az ipari életben. Az ipaetesület számvizsgálója, székelnöke volt 5 éven keresztül, jelenleg az ipartestület alelnöke. Az 1947. évi megyei kiállításon elismerő oklevelet nyert.
Gerő Pál általános autómotor és gépüzem, Újpest, Rézi Károly u 70.
Érettségit tett, majd a Keleti Akadékmiát végezte el. Az első világháborút, mint tényleges repülő-főhadnagy küzdötte végig. A második világháboúban 9 hónapig teljesített katonai szolgálatot. Jelenlegi üzemét 1932-ben alapított, de azt 1940-ig felelős üzletvezető vezette, amikor letette a mestervizsgát. Motorikus erőre berendezett üzemében autóalkatrészeket és perselyeket készít. 1944 nyarán bombától megsérült üzemét helyreállította, az ostrom alatt azonban újra súlyos károkat szenvedett, de 1945. májusában már az újjáépítés ügyét szolgálta újból helyreállított üzemével. 5 alkalmazottal dolgozik.
György János kocsigyártó üzeme, Bp, VIII Sárkány u 11.
Szászrégenben 1908-ban szabadult fel. Mint segéd Marosvásárhelyen, Brassóban, majd 1908 óta Budapesten dolgozott, végül csoportvezető volt. 1946-ban lett önálló. A szalagfűrésszel felszerelt műhelyében autókarosszéria-készítéssel és javítással foglalkozik. Ő dolgozik a „Városok és Vármegyik Országos Mentőegyesületének”. Korábban 10-12 jelenleg 1 alkalmazottat foglalkoztat. Az ipartestület választmányi tagja volt.
Hanusz József speciális elektromos autógénhegesztő, autó- és gépjavító üzeme. Bp, VIII Tömő u 31.
Szakmáját a Nébel és Szirmay cégnél tanulta. 1936-ban önállósította magát. Géplakatos-munkákat, autogén- és elektromoshegesztéseket és vágást, gépkocsijavításokat vállal. Az ostrom alatt 40 százalékra becsült kárt szenvedett, amit saját erejéből már pótolt. Az újjáépítés során az Elektromos Műveknek, a kultuszminisztérium és a MATEOSZ részére dolgozik. Egy szellemi és 18 ipari munkavállalót foglalkoztat.
Holubek Gyula autó- és motorjavító üzem, Budapest, IX. Vaskapu – u. 39. Iparát Budapesten tanulta, 1915-ben felszabadult. Budapesten é Ausztriában praktizált, majd Bukarestben önállósította magát, hol 1923-28-ig működött. Később újra Budapestre jött és itt dolgozott 1947-ig. 1946-ban letette a mestervizsgát és 1947-ben önállósította magát. A szakmában szükséges szerszámokkal jól felszerelt műhelyében egy segéd és tanonc segítségével magánosok részére személy-és teherautó javítást végez.
Hornyák József autó- és kocsifényezőmester, Bpest, VI, Rózsa Ferenc u.77. Iparát Budapesten tanulta, 1932-ben felszabadult. Mint segéd, tanulóhelyén, a Varjas cégnél dolgozott 1937-ig. Katonai szolgálata után a Varga Titusz, majd a Petrás József céghez került, hol, mint vezető működött 1944 végéig. Az ostrom után a lerombolt üzemet újjáépítette s tovább vezette 1945 végéig. 1947-ig a Molnár József cégnél is, mint vezető működött, 1946-ban tett mestervizsgát, 1948-ban önállósította magát. Egy tanulót foglalkoztató műhelyében autófényezést készít magánosok részére.
Horváth és Vermes autó-és motorjavító üzeme, Bpest, IX. Ernő-u.23. Tel.: 135-596. Horváth József Géza, Lőrincz Béla autójavító üzemében szabadult 1929-ben. Itt, mint segéd, 11 évig dolgozott, majd a Magyar Légiforgalmi Rt.-nál helyezkedett el. Mestervizsgát 1946-ban tett. Vermes Miklós a Tichy Testvérek üzemében, 1935-ben szabadult fel. 4 évig dolgozott az üzemben, majd 1940-ben a Magyar Légiforgalmi Rt.-hoz került. 1946-ban letette a mestervizsgát és 1947-ben Horváthtal közösen önállósították magukat. Személy és tehergépkocsik javításával foglalkoznak.
Ihász Győző autó-és kocsifényezőmester, Bpest, XIV. Francia út 43. Bpesten, 1897-ben szabadult fel, majd másfél évet töltött Bécsben és Münchenben. 1904 – 11 között az Első Magyar Gazdasági Gépgyárnál művezető volt. 1911-ben önállósította magát. Az ostrom műhelyét teljesen elpusztította és azt saját erejéből szervezte újjá. Festékszórógéppel felszerelve, autódukkozással és kocsifényezéssel foglalkozik. Önállósításának 25. évfordulója alkalmából az Ipartestület díszoklevéllel tüntette ki. A Járműgyártók Ipartestületi Székének tagja.
Jerabek Elemér autó-és motorjavító üzeme, Bpest, XIV. Mesxikói-út 54. Szakmáját Budapesten tanulta, ahol 1937-ben szabadult fel. Többévi gyakorlat után 1945-ben letette a mestervizsgát, majd 1946-ban önállósította magát. A fúrógéppel, autógénhegesztő berendezéssel és szakmai kéziszerszámokkal felszerelt műhelyében főként „Tátra” mintájú személy-és tehergépkocsik javításával foglalkozik. Az ostrom után a belügyminisztérium és az „Unitas „bérautóvállalat gépkocsiparkjának üzemképessé tételével foglalkozott, közben több roncsállapotból helyreállított gépkocsival gyarapította az ország autóállományát.
Karsay Andor autó –és motorszerelőüzeme, Bpest, XIII. Váci-út 167. A Bárdi Autómobil Rt.-nál szabadult, ahol, mint segéd is dolgozott. A Magyar Építő Rt. simontornyai kirendeltségénél motorszerelő, az „Atlantica” Tengerhajózási Rt.-nál garázsmester, majd a cég „Csárda” nevű tengerjáróján szikratávirász volt. A Mftr újpesti hajógyárban, mint motorszerelő, később, mint matróz teljesített szolgálatot. 1926-ban a Magyar Építő Rt. „Gajáry Ödön” nevű hajóján kormányosként működött. Ezután a Csepeli Kikötőépítő Igazgatóság „M” -2 motoroshajójának vezetője volt. 1927-ben letette a hajóskapitányi vizsgát és átvette apósa, Guttray István csepeli motorszerelő üzemének vezetését. 1929-ben a Fleischmann Antal dunakotró és hajózási vállalat „Bagomér” nevű hajójának kormányosa, majd kapitánya lett. 1930-ban a Weiss Manfred „Jupiter” repülőmotorszerelő osztályára került, mint motorszerelő. 1945-ben letette a szerelő-mestervizsgát és önállósította magát. Korszerűen felszerelt műhelyében személy-és tehergépkocsik javítását végzi és Jupiter autószervíszt tart fenn. Roncskocsik újjáépítésével is foglalkozik. Egy időben a Pesti Hírlap külső munkatársa és a Tolnai Világlapja cikkírója volt,3 évig pedig szépirodalommal foglalkozott. Főleg tengeri útleírásokat írt.
Kázmér József autó- és motorszerelőmester, Mátyásföld, Árpád-u.28. Iparát Budapesten, a Magyar Általános Gépgyárban sajátította el és 1912-ben felszabadult. A budapesti állami felsőiparosiskolán 1934-ben az összes robbanómotor kezeléséből vizsgázott. 1918-ban letette a gépjárművezetői vizsgát. 6 évig Zsámbékon dolgozott, majd Budapesten, a Szürketaxinál volt motorszerelő, Jászkarajenőn pedig malmi főgépész. 1943-ban tett mestervizsgát. Esztergapaddal, villanyfúrógéppel és autógénhegesztő készülékkel felszerelt műhelyében teher-és személyautó javítást végez. Az ostrom alatt elveszett kéziszerszámait kis részben pótolta. Az újjáépítésből 3 roncsautó üzembehelyezésével vette ki részét.
Forrás: Fortepan
Kemény György autójavító üzeme, Budapest, VII., Király-u.11. Tel.: 222-148. Budapesten érettségizett, majd a Zsolnay-féle autójavító üzemben szabadult fel 1934-ben. 12 évig különböző fővárosi üzemekben gyarapította szaktudását, majd 1946-ban letette mestervizsgáját és önállósította magát. Korszerűen felszerelt, két munkateremből álló műhelyében roncskocsik újjáépítésével foglalkozott, majd áttért a gépkocsijavításra és rövid idő alatt tekintélyes megbízókörre tett szert. Jelenleg hat munkaerőt foglalkoztat.
Kemény Károly autójavító üzeme, Budapest, IV., Mária Valéria-u.1. Iparát Budapesten sajátította el. 1939-ben felszabadult, utána több fővárosi üzemben dolgozott. 1943-ban tett mestervizsgát. 1947-ben önállósította magát. Autógénhegesztő készülékekkel és akkumulátortöltővel felszerelt műhelyében személyautók javításával foglalkozik. 2 tanoncot és 1 segédet foglalkoztat.
Keszthelyi Imre autószerelőmester, Nagytétény, Ország-út 16. 1932 óta működik a szakmában. Budapesten szabadult fel, A kiszállási uradalomban traktor-és szívógázmotorok szerelője, majd a Vasút és Hidász sz. műhely osztályvezetője volt. 1947-ben Budatétényben önálló lett. Működött a Hazahozatali Kormánybizottságnál és több értékes autóbusz, teherautó, személygépkocsi, esztergapad és szerszámgép hazahozatalában vett részt, melyért díszoklevélre van felterjesztve. A hároméves terv keretébe üzeme fejlesztésével és többtermeléssel kíván belekapcsolódni.
Kiss Jenő autószerelő-mester, Rákospalota, Felszabadulás-útja 118. Budapesten 1926-ban szabadult fel. Segédi gyakorlata mellett a felsőiparosiskola elektromosipari szakát is elvégezte, 1947-ben Budapesten és Újpesten mestervizsgát tett autószerelésből, majd önállósította magát. Esztergapaddal, oszlopos fúrógéppel, autógénhegesztő-berendezéssel és kéziszerszámokkal korszerűen felszerelt műhelyében motorjavítással foglalkozik, főként magánosok részére. Az újjáépítés munkájából roncsgépkocsik üzembehelyezésével vette ki a részét.
Kisfalvi István autójavító üzeme, Bpest, XIII, Balzsam-u.46. Tel.: 200-594 és 201-318. 1930-ban szabadult fel. Mint segéd, Szegeden, majd Budapesten dolgozott és közben a technológián szaktanfolyamot végzett. 1946-ban letéve mestervizsgáját, önállósította magát. Személy- és tehergépkocsik, valamint motorkerékpárok javításával és roncsautók üzembehelyzésével foglalkozik. Korábban 6-7 segéddel is dolgozott. Az újjáépítés során a fővárosi körkórház, a békéscsabai körkórház, a „Futura” és számos nagyüzem, valamint magános gépkocsiját hozta rendbe. Egyike a legmegbízhatóbb autószerelőknek, akihez régi megrendelői műtelepe Céllövő Egyesületének többszörös bajnoka volt.
ifj Kozma István autó és motorszerelőmester, Hatvan, Stahremberg-u.2. A gimnázium elvégzése után a géplakatosszakmában szabadult fel 1938-ban. Nagyobb műhelyekben fejlesztette szaktudását. Katonai idejében az újvidéki kiképzőiskolában szerezte motorszerelői ismereteit. Mestervizsgát 1946-ban tett és ekkor önállósította magát. Autó, motor és mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos munkát végez. Az ostrom után az orosz parancsnokságnak dolgozott. 5 tanulót nevelt, közülük 2 kitüntető oklevéllel szabadult. Terve műhelyének fejlesztése és gépesítése. Szabadalmazott szivattyúját kívánja fejleszteni és olcsón terjeszteni, mellyel a kertgazdálkodás eredményességét fokozhatnák.
Kőnig Ignác autójavító üzeme, Bpest, XIV., Amerikai-út 90/e. Tel.: 496-630. Budapesten, 1926-ban, a Balázs és Kolb cégnél szabadult, ahol, mint főszerelő csoportvezető dolgozott. 1945-ben letette a mestervizsgát és önállósította magát. Korszerűen felszerelt és autógénhegesztő berendezéssel is rendelkező műhelyében főként személygépkocsik javításával foglalkozik. Az ostrom utáni nehéz időkben mintegy 40 gépkocsironcsból készített üzemképes gépkocsit. Ez idő szerint 1 segéddel és 1 tanulóval dolgozik.
Lamoss Imre autószerelőmester, Rákospalota, Arany János-u.80. Budapesten, 1923-ban szabadult. Segédi gyakorlatát a Ford, Opel, Szürke Taxi stb vállalatoknál folytatta. Mestervizsgát 1945-ben tett, majd önállósította magát. Korszerűen berendezett műhelyében szamély-és tehergépkocsik, motorkerékpárok javításával foglalkozik. Az ostrom alatt 50 százalékos kárt szenvedett, amit már újjáépített. Az általános újjáépítés munkájából egyébként roncsautók üzembehelyezésével vette ki a részét. Az adóközösség ellenörző tagja.
László Gyula autójavító műhelye. Budapest, IX., Haller-u. 38. Szakmáját Budapesten tanulta,1928-ban szabadult fel. Az Állami Pénzverdében 4 évig dolgozott, majd, mint garázsmester működött, később több üzemben fejlesztette tudását, 7 évig volt szerelő a székesfővárosi autóbusz üzemnél. 1946-ban mestervizsgát tett, ugyanez években önállósította magát. Hegesztőkészülékkel és kompresszorral felszerelt műhelyében szamélyautók és teherautók javítását végzi magánosoknak. Az újjáépítésből roncsautók és motorkerékpárok üzembehelyezésével vette ki részét.
Maricsek Ferenc autószerelőmester autójavító üzeme, Vác, Dózsa György-út 53. Az ipart Budapesten tanulta, ahol 1931-ben felszabadult. A Spiray –garázsban, mint művezető 11 évig, a Frank kávégyárban, mint szerelő 3 évig dolgozott. Csehszlovákiában 3 hónapos tanulmányúton volt. 1943-ban tett mestervizsgát. 1945-ben Vácon önállósította magát. Jól felszerelt műhelyében autó-és robbanómotor szerelésével foglalkozik. Autóroncsokból 10 személy-és teherkocsit épített újjá. 1 segédet és 3 tanulót foglalkoztat, akiknek nevelésére nagy gondot fordít.
Muckenthaler István autójavító, „Autóklinika” karbantartó-és javítóüzeme, Budapest, IX., Ernő-u.30. Sásdon, 1936-ban szabadult fel. Mint segéd, Sásdon, Pécsett, majd 1938 óta Budapesten dolgozott. 1941-ig a Magyar Radiátorgyár csoportvezetője volt. 1943 májusáig a katonaságnál, mint gépkocsiszerelő teljesített szolgálatot, majd a Méray-féle üzemben volt csoportvezető. 1946-ban letette a mestervizsgát és önállósította magát. Köszörűgéppel, autógénhegesztő berendezéssel, akkumulátortöltővel, stb felszerelt műhelyében személy-és tehergépkocsik javításával foglalkozik. Kispest város és a Rimamurány-Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. gépkocsijainak állandó karbantartója. Jelenleg 1 segéddel, 2 tanonccal és 2 segédmunkással dolgozik.
Orosz László autójavító üzeme, Bpest, VIII., Farkas István-u. 14. Telefon: 135-122. Szakmáját Budapesten tanulta. 1937-ben tett mestervizsgát és utána önállósította magát. A 2 esztergapaddal, oszlopos fúrógéppel, köszörűgéppel és autógénhegesztő berendezéssel felszerelt műhelyében személy-és tehergépkocsik javítását végzi. 2-3 alkalmazottat foglalkoztat és a taxisoknak, a Mateosznak és magánosoknak dolgozik. Az ostrom alatt 50 százalékos kár érte, aminek jó részét pótolta.
Parkánszky Béla autószerelőmester, Rákospalota, Rákos-u.46. Tel.: 292-357. Szakmáját a BART-nál tanulta, ahol 1934-ben szabadult és folytatólagosan 1945-ig, végül már, mint mester dolgozott. Közben 1938-1943-ig az Első Gépkocsizó utász-századnál teljesített szolgálatot, mint műmester, 1946-ban letette a mestervizsgát, 1947-ben pedig megalapította „Finis” autószerelő üzemét, ahol korszerűen berendezkedve, autó, motorkerékpár és segédmotoros kerékpár javításával, alkatrészek pótlásával és hasonló, a szakmába vágó munkákkal foglalkozik. Jelenleg egy segéddel és egy tanonccal dolgozik.
Pályi Károly autójavítóműhelye, Bpest, XIII., Fáy-u. 15. Szakmáját Ujpesten tanulta és 1927-ben szabadult fel. Több fővárosi üzemben dolgozott segédként. 3 évig, mint mester működött a honvédség mátyásföldi szertárában. Először édesatyjával Dunakeszin folytatta önállóan az ipart. 1947-ben letette a mestervizsgát és önállósította magát. Korszerűen felszerelt műhelyében személy-és tehergépkocsik,- főként MA-TEOSZ-tagoknak – javításával foglalkozik és roncsgépkocsikat épít újjá. Csendestársa Szentiványi János, autószerelőmester. A különleges munkákat is a leglelkiismeretesebb pontossággal végzi el.
Perjési István autószerelő üzeme, Bpest, XIV., Nagy Lajos király-útja 210. Telefon-296-588. Budapesten tanulta az ipart, 1935-ben szabadult fel. Egy ideig, mint segéd dolgozott a szakmában, majd majd a Magyar Vagón- és Gépgyárban csoportvezető lett. 1942-ben mestervizsgát tett, 1944-ben művezetői tanfolymon tökéletesítette tudását. 1946-ban alapította műhelyét, ahol a szakmába vágó összes munkákat szakszerűen végzi.
Péteri és Gara autószerelő és javítóműhelye, Csillaghegy, Berzsenyi Dániel –u. 73. Tel.: 163-438. Péteri József 1916-ban szabadult fel. Gyakorlatot a hadseregnél és elsőrendű cégeknél folytatott. A Tátra-garászban és a Mercedes-Benz service és javítóműhelyben művezető volt. Mestervizsgát 1945-ben tett. Gara Lajos felszabadult 1914-ben a Röck István gépgyárban. A Ganz motorosztályán, a Szürketaxi és a Nebel és Szirmai autójavító üzemnél gyarapította szakismereteit. A Mercedes-Benz Rt-nál művezetőként működött. Mestervizsgát 1945-ben tett. Üzemüket közösen létesítették 1945-ben. Kizárólag Mercedes márkájú autók javításával foglalkoznak. A földművelésügyi minisztérium, a Földbirtokrendező Tanács, nagy vállalatok és bankok részére végezték elismerést érdemlő szakmunkáikat.
Pölös Béla autó- és kocsifényezőmester, Bpest, VIII., Kálvária-utca 20. Hódmezővásárhelyen, 1923-ban szabadult. Budapesten gyarapította szaktudását. 1927-ben társasviszonyban önállósította magát, később az „Apolló” társtulajdonosa lett. Mostani üzemét 1933-ban alapította. Az ostrom okozta károkat hamarosan helyreállította és 14 roncskocsi újjáépítésével és üzembe helyezésével járut hozzá a közlekedés talpraállításához. Közben orosz katonai alakulatoknak is dolgozott, majd fokozatosan mind több közhivatal és közintézmény gépkocsijainak a helyreállítását végezte el.
Rajcsányi Dezső autószerelőmester, Budapest, VI., Rózsa-u.77. A Szürka Taxinál 1936-ban szabadult fel. Miskolcon és Budapesten gyarapította szaktudását. A Mercedes, a Generalmotor és más üzemekbe dolgozott. Mestervizsgát 1944-ben tett. 1945-ben alapította üzemét. Műhelyében személy-és teherautójavításokkal és roncsautók üzembehelyezésével foglalkozik. Orosz jóvátételi szállításokra 16 autót hozott üzemképes állapotba. Szaktudásával és üzeme fejlesztésével kíván beilleszkedni az újjáépítés munkájába.
Sepsiszentgyörgyi József autószerelő és műszerészmester, Bpest. Iparát Nagyváradon tanulta. 1922-ben szabadult fel. Segédi gyakorlatát Kolozsváron, Debrecenben, Szegeden, Győrben és Budapesten folytatta. Külföldön Berlinben, Prágában, Párizsban és Leipzigben volt tanulmányúton. 1936-ban tett kitüntetésével mestervizsgát. 1938 óta önálló mester. Motorikus erőre berendezett üzemében autók, motorkerékpárok szakszerű javításával foglalkozik. Az ostrom alatt műhelye és gépi berendezése teljesen megsemmisült, amit önfeláldozó munkával épített újjá. A hároméves terv keretében üzemét fejleszteni kívánja, hogy minél intenzívebben vehessen részt az újjáépítésben. Felesége: Nagy Mária. Fiát szintén a szakmának neveli.
Solymosi István autofactor-javítóüzem, Bpest, V., Sziget-u.5-7. Tel.: 203-186. Szakmáját Bándi József cégnél tanulta, ahol 4 évig dolgozott, majd a Szürke Taxinál fejlesztette szaktudását. 1942-ben súlyosan megsérült, 1944-ben mestervizsgát tett. 1946-ban pedig önállósította magát. Autójavítási munkálatokat végez a MATEOSZ több kirendeltségének, a Kék Taxi vállalatnak, az Elhagyott Javak kormánybizottságának és számos közintézménynek. Munkájával nagy mértékben elősegíti az új magyar iparunk fejlődédét. Géperejű üzemében négy alkalmazottat foglalkoztat.
Somogyi József autó és motorjavító üzeme, Bpest, IX., Gubacsi-út 37. Bpesten, 1911-ben a Dedics testvéreknél szabadult. Mint segéd, több üzemben dolgozott és sofőrként is működött. 1946-ban letette a mestervizsgát, majd önállósította magát. Az autógénhegesztő berendezéssel, villanyköszörűgéppel és egy saját gyártmányú hajtókarcspágy fúrógéppel felszerelt műhelyében motorkerékpárok, traktorok, személy- és tehergépkocsik, valamint mindenféle robbanó – és Diesel – motor javításával foglalkozik.
Szabó Gyula autójavító üzeme, Újpest, Vasvári Pál-u. 31. A géplakatos és hajószerelő szakmát a Mefternél tanulta. 1935-ben kitüntetéssel szabadult fel, amiről díszoklevelet kapott. 1940-ben megszerezte a felsőipariskola gépészeti szakának végbizonyítványát. A Ganz-gyárban, mint tervező technikus működött. 1946-ban haifogságából hazatérve, önállósította magát. Kezdetben orosz tengerészalakulatok sérült teher- és személygépkocsit javította, majd fokozatosan magánmegrendelők kocsijainak lekiismeretes és szakszerű javításával is foglalkozott. Átlag 8-10 ipari munkavállalót foglalkoztatott.
Szabó Lajos autószerelőmester, Bpest, VIII., József-u.25. Tel.: 138-490. Debrecenben, 1928-ban szabadult fel. Ugyanitt két évig a vas-és fémipari szakiskolát látogatta és segédi gyakorlatot folytatott. 1945-ben mestervizsgázott és önállósította magát. Műhelyét újjáépített romhelyiségben rendezte be. 1100 mm és 800 mm csúcstávolságú esztergapaddal, kis maró-, fúró-és 2 köszörűgéppel, revolverpaddal, magasnyomású hegesztőkészülékkel, dukkozóval, magasnyomású hidraulikus emelővel, légkompresszorral és emelő csigasorral felszerelve, főként személygépkocsik javításával foglalkozik. Az újjáépítés során mintegy 100 darab roncskocsit helyezett üzembe. 3 segédet, 1 betanított munkást, 4 tanoncot és 1 tisztviselőt foglalkoztat.
Szilágyi László autószerelőmester, Budapet, XIV., Szatmár-u. 135. Tel.: 296-310. Szakmáját Székesfehérváron tanulta, 1935-ben szabadult fel. Néhány éven keresztül még ott dolgozott, majd 1943 óta Budapesten fejlesztette szaktudását. 1945-ben önállósította magát előbb Rákospalotán, s már egy éb múlva jól felszerelt műhelyt nyitott jelenlegi helyén. Főleg személy-és teherautókat javít, ismert Mateosz szerelő. Tevékeny részt vett az újjáépítésben, az ostromot követő járműhiány idejében, amikor egymaga négy roncsot épített újjá és helyezett üzembe.
Tornyai Sándor autójavítóműhelye, Budapest, IX., Sobiesky János-u.21. Telefon: 227-632. Budapesten, 1923-ban szabadult fel. Segédi gyakorlatot a fővárosban folytatott, majd Chemniztben a Wanderer Auto Unionál, később pedig Zwickauban a Horch-műveknél gyarapította szaktudását. Ez utóbbi helyen speciális szakiskolát is végzett. 1938-ban hazajött és a fenti két autógyárat képviselte. 1943-ban letette a mestervizsgát, 1945-ben pedig önállósította magát. Teher-és személygépkocsik javításával fogllakozik. A Horch, Wanderer és Audi mintájú kocsik speciális javítója. Állandó szállítója a köztársasági testőrségnek és az államrendőrségnek. Egyike a főváros legmegbízhatóbb iparosainak.
Tóth András autójavítómester, Bpest, IX., Telep-u. 29. Tel.: 138-816. Győrött, 1912-ben szabadult. Mint segéd, Budapesten, majd Nyitrán és Kismányon dolgozott. 1914 óta a fővárosban előbb a Marta autóműveknél, majd a Zápolya-utcai katonai autójavító műhelyben dolgozott, a Puch motorosztáylon csoportvezető volt. 1915-19-ig harctéri szolgálatot teljesített, majd a Lipták és a Weiss Manfred gyárban műszaki tisztviselőként működött. Közben, 1926-35-ig a Soroksári-úton már volt autójavító műhelye. 1945-ben letette a mestervizsgát és önállósította magát. Motorkerékpárok, személy-és tehergépkocsik javításával foglalkozik.
ifj. Vajna Gábor autójavító műhelye, Bpest, VIII., Karácsony S.-u.20. Tel.: 135-336. Szakmáját Budapesten tanulta. 1938-ban szabadult. Hároméves művezetői tanfolyamot végzett szép eredménnyel. Három évig, mint művezető működött. 1943-ben letette a mestervizsgát. 1945-ben pedig önállósította magát. Az esztergepaddal, oszlopos fúrógéppel, köszörűgéppel stb felszerelt műhelyében személy-és tehergépkocsik javításával foglalkozik. Minisztériumoknak, pártoknak, nagyüzemeknek és magánosoknak dolgozik. Orosz jóvátételi munkát is végzett és számos roncskocsit épített újjá. Ez idő szerint két segéddel dolgozik.
Varjú Viktor autójavító és autószerelő, Bpest, XIV., Francia-út. 46. Budapesten tett felsőkereskedelmi iskolai érettségit, majd 1927-ben, mint autószerelő segéd szabadult fel. Évekig gyarapította szaktudását a prágai „Tatra” gépkocsigyárban és a drezdai Bosch servicenél. 1933-ban önállósította magát. Műhelyberendezése az ostrom alatt teljesen elpusztult. Eddig csak kéziszerszámait pótolhatta. Ez idő szerint főként „Tatra” és „Topolino” gépkocsik javításával foglalkozik. 1 segéddel és 1 3 tanonccal dolgozik.
Zsömlye Gyula autószerelő- és gépjavítómester, Érd, Fehérvári-u. 2. 1909-ben, Budapesten szabadult fel. Detroitban, Clewelandban, az USA-ban a Ford műveknél, a Buick autógyárban, a pilseni Skoda gyárban, Bécsben Budapesten és Vácon fejlesztette szaktudását. A technológián több szaktanfolyamot végzett. 1934-ben Érden lett önálló, ahol megalapította gépekkel jól felszerelt műhelyét. Autó-, kerékpár-, varrógép-, stb szereléssel és javítással foglalkozik. A háború alatt szerszámkészlete és műhelyberendezése csaknem teljesen elpusztult, ezek újjáépítését saját erejéből hajtotta végre. Értékes munkát végzett a nagytétényi lőtér helyreállításánál.
