Gaugel

Gaugel Imre öccsével közösen Szombathelyen és környékén 21 éven át működő autóbuszvállalatáról egy személyes interjú révén maradt fenn elég részletes információ. 73 éves korában adott interjút a Vas Népe újságnak:
„Bécsben szolgáltam a lovasságnál. De volt nekem rendes szakmám, a lakatosság. Aztán mikor vége lett a világháborúnak leszereltem, s kitanultam az autós-szakmát is…”
[1927] – ekkor indult első útjára Imre bácsi tizennégy- személyes „modern” Ford gyártmányú autóbusza (rendszáma O 63-521). Es ezzel a mozzanattal „megteremtődött” a rossz utu, dimbes-dombos környék motorikus közlekedése: „Reggel hatkor indultam naponta, s délután 1—2 óra felé értem vissza. Addig? Addig ez a vidék még autót sem látott. Szekéren meg vonaton nagyon körülményesen szállították a postát is”.
… Olyannyira megkedvelte a környék a buszt, hogy két év múlva 1929-ben társult öccsével, Károllyal, és megvásárolták, útnak indították a második buszt is (MÁVAG-Mercedes, rendszáma: O 63-529): „Az egyik ment a Felsőcsatár—Vaskeresztes—Horvátlövő—Pornóapáti—Nárai—Szombathely útvonalom a másik meg Narda felé. Az utasok? Kedden és pénteken a piacra igyekvők, a harmincas évektől kezdve sok bejáró diák, ilyenkor nyáron meg a nyaralók.. ”