A magyarországi gépjármű-nyilvántartás rendszere a XX. század elejére nyúlik vissza: 1901-ben először Budapesten, majd 1906-ban Vas vármegyében, végül 1910-ben a Magyar Királyság teljes területén bevezették a gépjárművek rendszámozását. Ez az összeállítás 1901-től napjainkig tekinti át a közúti gépjárművek hazai rendszámozásának históriáját.
Bevezető
Már az automobilok megjelenése előtt a kormányzati hatóságok a fogatok és bérkocsisok közutakon közlekedésének engedélyezése érdekében megkövetelték a tulajdonosok nyilvántartásba vételét. Ezért találták ki a rendszámtáblákat, amelyek története a XVIII. században kezdődött Franciaországban: 1783-ban XVI. Lajos király elrendelte, hogy a párizsi kocsisok a kocsijukra jelvényt tegyenek, amelyen szerepel a nevük és a címük. Ez a bűnözés visszaszorítását célzó erőfeszítés része volt – így a tulajdonosok könnyen azonosíthatók voltak. A 19. században ezt a rendszert országos szintre emelték.
Az autózás megjelenésével a hatóságoknak gondolkodniuk kellett azon, hogyan tartsák számon az autókat és azok tulajdonosait. Ismét Franciaország, pontosabban Párizs volt az élenjáró. 1893 augusztusában életbe lépett a párizsi rendőrségi rendelet: „Minden gépjárművön olvasható betűkkel fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és címét, valamint az engedélykérelemben szereplő azonosító számot. … Ezt a táblát a jármű bal oldalán kell elhelyezni – soha nem szabad elrejteni”. Szintén Franciaországban dolgozták ki az első országos rendszert: 1901 nyarán egy louviers-i baleset arra késztette a francia kormányt, hogy bevezesse az országos nyilvántartási rendszert. Egy 14 éves villeroy-i tinédzser elgázolta az adóhivatal vezetőjét, majd elmenekült a helyszínről. 1901. szeptember 11-én életbe lépett az országos rendszámrendszer. Bár kezdetben négyjegyű számot terveztek, végül a könnyebben olvasható háromjegyű számot választották. Kezdettől fogva minden jármű hátsó rendszámát meg kellett világítani, akár átlátszóan, akár lámpával. A rendszer az „arrondissements minéralogiques” köré szerveződött, ami adminisztratív körzetet jelent. Minden kerülethez egy vagy több karaktert rendeltek. 1910-re a francia járműpark annyira megnőtt, hogy végül Párizsban is engedélyezték a négyjegyű, kötőjeles rendszámokat, majd más közigazgatási régiók is követték a példát.
Akiket a rendszámtörténelem bővebben is érdekel azoknak ajánljuk Dr. Várszeghi György frissen megjelent kötetét: 800 rendszámmal a Föld körül
A 380 oldalas kötet közel 900 színes rendszám fotójával a magyarországi és a külföldi rendszámok történetéről szól. A kötet ára 8500 forint, megrendelhető a promedia@t-online.hu címen
A magyar rendszámok története
Jelenlegi ismereteink szerint 1892-ben érkezett az első belső égésű motorral szerelt automobil Magyarországra. Hazánkban évekig elhanyagolható számú gépkocsi közlekedett. 1900-ban azonban a budapesti rendőrség már felfigyelt az új közlekedési eszközre, s egy évvel később megszületett az első szabályozás:
- 1901-1910 között Budapesten folyószámos rendszerben tartották nyilván a gépjárműveket. Az első vidéki rendszámot Vas vármegyében adták ki 1906-ban.
- 1910-ben az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott a nemzetközi gépjármű-közlekedési egyezményhez. Az első országos rendszer 1910-1922 között működött.
- Az első világháború után 1922-ben újralajstromozták a hazai gépjárműállományt, s ezzel párhuzamosan új rendszámokat osztottak ki. A gépjárműkerületet jelző betűkombinációhoz a jármű jellegére utaló két szám + 3 folyószámos rendszert évtizedekre tervezték, de csak 1922-1933 között használták.
- 1933-1945 között két betű három számból állt a rendszám
- 1945-1948 között egy rövid életű, egy betűből és négy számból álló rendszert alkalmaztak
- 1948-1958 között visszatért a két betű három számos rendszer, immár gépjárműkerületek nélkül, de járműfajták szerinti csoportosítással
- 1958-1990 között maradt a járműfajták szerinti kiosztás, de két betű és négy számjegyből álló rendszerben
- 1990-2022 között három betűből és három számból állt a megújult rendszám
Források:
- Kenyeres Tamás: Számok, betűk. 1-4. rész. Veterán Autó és Motor, 2005/9,11,12 és 2006/1. számok
- Huszta Tibor: A közúti gépjármű-igazgatás kezdetei Magyarországon. Belügyi Szemle, 2011/3. szám
- Gajdán Miklós: Rendszámozás vargabetűkkel
- Mihál buszadatai
- Magyarország automobile- és motorkerékpár-tulajdonosainak névsora. Bp, 1930
- Az egyes bejegyzésekben említett jogszabályok, levéltári források
A történet összeállításában hatalmas segítséget nyújtottak: néhai Vörös Kálmán, Zilahi Tibor, dr Várszeghi György, Ocskay Zoltán, Farnadi Zsolt, Dull Péter.
