Ez egy rendszámtörténeti összeállítás egyik bejegyzése: bevezető/összefoglaló | Előző rész
1948-1958
Egy idő nem lehetett tovább halogatni az újabb, átfogó gépjárműszemlét, s ezzel együtt az átfogó rendszámreformot.
1948. április 20-án látott napvilágot a 20000/1948-as K.K.M. rendelet, amelynek értelmében május 1-től bevezették a két betűből és három számjegyből álló, a hátsó táblán Kossuth címerrel ékített elrendezést. 1948. november 1-től régi rendszámmal már nem is lehetett részt venni a forgalomban, sőt 1949. január 1-i hatállyal megtiltották tömör gumiabroncsozású kerékkel ellátott gépjármű közúti forgalmát is.
Az új rendszámtábla jellemzői a rendelet alapján:
- két milliméter vastag, kemény alumíniumlemezből készül, hátsó oldalának felső részén mélyített betűkkel, „Országos Gépjáróműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság Budapest” felirattal.
- a kettőnél több kerekű „gépjárómű” elülső rendszámtáblája téglalap alakú, mind a négy sarkán 5 mm sugarú körrel legömbölyített, magassága 90 mm, szélessége 257 mm
- a kettőnél több kerekű „gépjárómű” – a motorkerékpár kivételével – hátsó rendszámtáblája közel négyzet alakú, mind a négy sarkán 5 mm sugarú körrel legömbölyített, magassága 230 mm, szélessége 210 mm.
- a motorkerékpár hátsó rendsztámtáblája közel négyzet alakú, mind a négy sarkán 5 mm sugarú körrel legömbölyített, magassága 184 mm, szélessége 164 mm.
- a kettőnél több kerekű „gépjárómű” elülső rendszámtáblájának bal oldalán két nyomtatott latin nagybetű, jobb oldalán pedig három arab számjegy van; a betűk és a számjegyek magassága 60 mm, szélessége 28 mm, vonalvastagsága 9 mm, egymás közötti távolsága pedig 14 mm, a rendszámtábla bal szélétől az első betű és jobb szélétől az utolsó számjegy 20 mm, felső, illetőleg alsó szélétől valamennyi betű és számjegy 15 mm, a második betűtől az első számjegy pedig 5 mm távolságra van.
– a kettőnél több kerekű „gépjárómű” – a motorkerékpár kivételével – hátsó rendszámtáblájának felső részén Kossuth-címer és két nyomtatott latin nagybetű, alattuk pedig három arab számjegy van, a címerpajzs magassága 60 mm, szélessége 55 mm, távolsága a rendszámtábla bal szélétől 15, 5 mm, felső szélétől 32,5 mm; a betűk, illetőleg a számjegyek magassága 85 mm, szélessége 46 mm, vonalvastagsága 14 mm, egymás közötti távolsága 16 mm, a címerpajzstól az első betű 11,5 mm, a rendszámtábla bal szélétől az első számjegy, valamint jobb szélétől valamennyi betű és szémjegy, végül a betűktől a számjegyek 20 mm távolságra vannak - a motorkerékpár hátsó rendszámtáblájának felső részén Kossuth-címer és két nyomtatott latin nagybetű, alattuk pedig három arab számjegy van; a címerpajzs magassága 45 mm, szélessége 40 mm, távolsága a rendszámtábla bal szélétől 16 mm, felső szélétől 29,5 mm; a betűk, illetőleg a számjegyek magassága 64 mm, szélessége 32 mm, vonalvastagsága 12 mm, egymás közötti távolsága pedig 14 mm, a címerpajzstól az első betű 10 mm, a rendszámtábla bal szélétől az első számjegy, valamint jobb szélétől az utolsó betű és számjegy, úgyszintén felső, illetőleg alsó szélétől valamennyi betű és számjegy 20 mm, végül a betűktől a számjegyek 16 mm távolságra vannak
- az „állami gépjáróművek” első rendszámtáblájának bal oldalán egy nyomtatott latin nagybetű, jobb oldalán pedig három arab számjegy van; a betű és a számjegyek magassága 60 mm, szélessége 28 mm, vonalvastagsága 9 mm, a számjegyek egymás közti távolsága pedig 14 mm, a rendszámtábla bal szélétől a betű és jobb szélétől az utolsó számjegy 20 mm, felső, illetőleg alsó szélétől a betű és valamennyi számjegy 15 mm, a betűtől az első számjegy pedig 77 mm távolságra van.
- az „állami gépjáróművek” hátsó rendszámtáblájának felső részén Kossuth-címer és egy nyomtatott latin nagybetű, alattuk pedig három arab számjegy van; a címerpajzs magassága 60 mm, szélessége 55 mm, távolsága a rendszámtábla bal szélétől 15, 5 mm, felső szélétől 32,5 mm; a betű, illetőleg a számjegyek magassága 85 mm, szélessége 46 mm, vonalvastagsága 14 mm, a számjegyek egymás közötti távolsága pedig 16 mm, a címerpajzstól a betű 73,5 mm, a rendszámtábla bal szélétől az első számjegy, valamint jobb szélétől a betű és az utolsó számjegy, úgyszintén felső, illetőleg alsó szélétől a betű és valamennyi számjegy, végül a betűtől a számjegyek 20 mm távolságra vannak.
- a „magánhasználatú gépjárómű” rendszámtáblájának alapszíne fehér, betűinek és számjegyeinek színe fekete, címerpajzsa az eredeti színekkel van ábrázolva
- a „közhasználatú gépjárómű” rendszámtáblájának szín fekete, betűinek és számjegyeinek színe fehér, címerpajzsa az eredeti színekkel van ábrázolva.
1948-1950 között lázasan folyt a politikai rendszerváltás, az államosítás, a gépjárműközlekedés szigorítása. Ennek egyik elemeként 1949. október 5-én elrendelték, hogy öt napon belül a hátsó rendszámtáblákon található Kossuth címert át kell festeni. A megváltoztatott elrendezés 1958-ig maradt érvényben – kivéve az 1956-os forradalom időszakát, amikor átmenetileg visszakerült a Kossuth-címer a rendszámokra. Csakúgy, mint korábban az elmélet és a gyakorlat között feszült némi ellentmondás, hiszen a kézzel festett rendszámok gyakorlata a fennmaradt fényképek alapján továbbra is megmaradt.
1950-ben megszületett az új KRESZ. Ebből kiderül, hogy a rendszámokat a KÖZGÉP azaz a KPM Közületi Gépjármű Csoportj gyártatta és juttatta el a miniszter által megállapított keretekben a vizsgabizottságokhoz. Azt is elrendelték, hogy „kétkerekű gépjáróművön hátul, egyéb gépjáróművön pedig mind elöl, mind hátul kell rendszámtáblát felszerelni”.
Az új rendszer egyik érdekessége volt, hogy megtartották az 1945-1948 közti rendszer egyik lényeges elemét: területi felosztás helyett immár a járműfajták szerint osztották ki a rendszámokat. Teljes, átfogó listát egyelőre nem sikerült találni, Ocskay Zoltán, Mihálffy László, Huszta Tibor és Dull Péter munkái alapján a következőt tudjuk:
- Államfők, miniszterek és az államtitkárok: A
- Szolgálati gépkocsik: C
- Állami hatóságok személygépkocsijai: AA, BB, DD, EE, FF
- Állami vállalatok személygépkocsijai: CC, DD
- Állami kezelésben levő vállalatok személygépkocsijai: AN, AO, AR, AS, AT, AU, AV
- MDP Központi vezetőség: CJ
- Személygépkocsik: AB, AC, AC, AD, AF, AH, AI, AJ, AK, AL, AM, CD, CF, CH, CL, CM, CN, CO, CP, CR, CT, CU, CZ
- Állami taxik Budapest: JA
- Taxik – Vidéki Taxi Egyesülés: JB, JC, JC
- Bérautók – Vidéki Taxi Egyesülés: LA
- Bérautófuvarozók, vidék: LC
- Városi gépkocsi: MM
- Megyei tulajdonú személygépkocsik: NN
- Kismotorkerékpárok: BD, BE, BN, BP, DA, DB, DC, DE-DZ., IA, IC, IK, IM, IQ, IV, KA, KE, KF, KK, KN, KQ, KS, KX, LG, LK, QI, QP, LL
- Nagymotorkerékpárok: EA, EB, EI, EN, EQ, ER, ES, EU, EV, EX, XA, XC, XF, XG, XI, XM, XO, XP, XV, XY, XZ
- Oldalkocsis motorkerékpárok: NA, NB, NC, ND, NG, NH, NI, NK, NO, NP
- Teheroldalkocsis motorkerékpár: OA, OB, OC, OD, OE, OG, OH, OL, ON, OO, OR, OV
- Tehergépkocsik: FA, FB, FC, FD, FH, FI, FJ, FK, FL, FO, FR, FU, SA, SB, SC, SD, SF, SG, SH, SI, SL, SM, SN, SO, SP, SR, ST, SU, SV, SX, SZ, UA, UB, UC, UD, US
- MÁV tehergépkocsik: FM
- Közcélú tehergépkocsik: YA, YB, YC, YD, YF, YM, YN, YT, YV, YZ
- Szerelő-műhelykocsik: IB
- Tartálykocsik: ZA
- Mentőautók: MA, MB
- Vállalati autóbuszok: GA, GB
- Közforgalmú buszok Budapesten: GF
HÉV autóbuszok: GI - MÁVAUT autóbuszok (államosított): GJ
- MÁVAUT autóbuszok: GM
- Vidéki helyi vállalatok autóbuszai: GK
- Honvédségi személygépkocsik: HA, HB, HC, HD, HG, HI, HT, HY, HZ
- Honvédségi tehergépkocsik: HF, HL, HM, HO
- Honvédségi motorkerékpárok: HK
- Honvédségi terepjárók: HU, HV
- Honvédségi nem tisztázott: HE, HR, HS
- Posta személygépkocsik: PA, PB
- Posta teherautók: PF, PI, PK, PS
- Rendőrségi járművek: RA, RB, RG, RN
- Tűzoltóság: TA, TE, TF, TK, TS, TU
- Vontatók: VA, VB, VD, VE, VL, VO, VT
Az 1950-es években a gépjárműközlekedés leginkább állami járművekkel zajlott, Ocskay Zoltán kutatásából tudható, hogy 1955-ben csupán 2200 magántulajdonú személygépkocsi volt forgalomban. Az 1956-os forradalmat követően azonban a helyzet enyhült. 1957-ben rendeleti úton megkönnyítették a használt gépjárművek kereskedelmét, s ötéves részletfizetés mellett kiválasztott személyeknek új autókat is eladtak. Például így jutott új Moszkvicshoz Ilovszky Rudolf, Bundzsák Dezső, Kárpáti Béla (futballisták), Tímár Mátyás, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője és sokan mások. A használt autókkal kapcsolatos kimutatásokban mérnökök, állatorvosok, tanárok, művészek, hivatal- és vállalatvezetők és beosztottjaik, stb. szerepelnek. Várkonyi Zoltán MG Magnette, Eötvös Gábor Skoda, Fényes Szabolcs Ford Vedette, Latabár Kálmán Pontiac, Básti Lajos Wartburg autóhoz jutott.
1958-tól egyre több új gépkocsi érkezett – a hazai személyautó-állomány 25595 darabra nőtt. Az új szelek új rendszámkiosztást hoztak magukkal.
