Ez egy rendszámtörténeti összeállítás egyik bejegyzése: bevezető/összefoglaló | Előző rész
1910-1922
1909-ben megszületett az első nemzetközi gépjármű-közlekedési egyezmény, amelyhez az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott. 1910-ben 57000/1910. BM szám alatt jelent meg az első összefoglaló közúti rendszabálygyűjtemény, azaz KRESZ. Ekkor jött létre az Országos Automobil Szakértő Bizottság, amely a műszaki vizsgáztatást koordinálta és felügyelte.
A rendelet szerint: „Minden megvizsgált és forgalmi engedéllyel ellátott gépjárműre úgy elöl, mint hátul rendszámot kell alkalmazni. A rendszámot a gépjármű elején az alváz keretén vagy tengelyén, fémből készült 12 centiméter magas fémtáblára, hátul pedig a gépjármű külső falán, vagy a tengelyen, 15 cm magas fémtáblára kell festeni. Az első táblán a számok és betűk 80 mm magasak és 15 mm vonalvastagságúak, a hátulsó táblán pedig 100 mm magasak és 20 mm vonalvastagságúak legyenek. A hátsó tábla helyett az előirt méretben áttetsző és kivilágítható üveglap használható.
A magánhasználatra szolgáló gépjárművek rendszámán a jelzések fehér alapon vörös betűk (Budapesten vörös római számok) és fekete arab számok, a betűk (Budapesten a római számok) az arab számoktól vörös színű kötjellel elválasztva.
A közhasználatra szolgáló gépjárművek rendszámán a jelzések fekete alapon vörös betűk (Budapesten vörös római számok) és fehér arab számok, a betűk (Budapesten a római számok) az arab számoktól vörös színű kötőjellel elválasztva.
A motoros kerék számtáblája 120 mm hosszú, 70 mm magas, rajta a számok és betűk 50 mm magasak és 10 mm vonalvastagságúak. A jelzőtábla színe – rendeltetésre való tekintet nélkül – ugyanolyan, mint a magánhasználatra szolgáló más gépjárműveknél. A jelzőtáblákat jó karban, olvasható állapotban kell tartani, a rájuk tapadt sártól meg kell tisztítani, sötétben pedig megfelelően meg kell világítani.”. A rendszámokat a Magyar Fémlemezipar Rt. készítette.
Az új rendszerben Magyarországot gépjárműkerületekre osztották. „Ha a gépjárművet abból a kerületből, amelyben rendszámát nyerte, állandó forgalom céljára más kerületbe viszik át, a rendőrhatóság a régi rendszámot új rendszámmal cseréli fel, ezt az átszámozást a nyilvántartásba feljegyzi és arról a régi rendszámot kiállitó rendőrhatóságot, megfelelő feljegyzés végett értesíti”.
A gépjárműkerületek:
I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X.: Budapest székesfőváros és a székesfővárosi Magyar Királyi Államrendőrségnek ezen kívül eső működési területe, római számmal jelezve
B: Budapesti kerület: Esztergom, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék és Kecskemét, Székesfehérvár törvényhatósági városok.
R: Brassói kerület: Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Kis-Küküllő, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Udvarhely, Szeben vármegyék és Maros-Vásárhely törvényhatósági városok
D: Debreceni kerület: Bihar, Hajdú, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Ugocsa vármegyék és Debreczen, Nagyvárad, Szatmárnémeti törvényhatósági városok
G: Győri kerület: Győr, Komárom, Moson, Sopron, Vas, Veszprém vármegyék és Győr, Komárom, Sopron törvényhatósági városok
K: Kassai kerület: Abauj-Torna, Bereg, Borsod, Gömör és Kis-Hont, Sáros, Szepes, Ung, Zemplén vármegyék és Kassa, Miskolcz törvényhatósági városok
O: Kolozsvári kerület: Alsó-Fehér, Besztercze, Naszód, Hunyad, Kolozs, Szolnok-Doboka, Torda, Aranyos vármegyék és Kolozsvár törvényhatósági város
E: Pécsi kerület: Baranya, Somogy, Tolna, Zala vármegyék és Pécs törvényhatósági város
P: Pozsonyi kerület: Árva, Bars, Hont, Liptó, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Turócz, Zólyom vármegyék és Pozsony, valamint Selmecz- és Bélabánya törvényhatósági városok
S: Szegedi kerület: Békés, Bács-Bodrog, Csanád, Csongrád vármegyék és Baja, Hódmező-Vásárhely, Szabadka, Szeged, Újvidék, Zombor törvényhatósági városok
T: Temesvári kerület: Arad, Krassó-Szörény, Temes, Torontál vármegyék és Arad, Pancsova, Temesvár, Versecz törvényhatósági városok
F: Fiumei kerület: Fiume város és kerülete
C: Horvát-Szlavon ország
a, b, c (kisbetűvel): Bosznia
Y: próbarendszám
Az 1922-ben megjelent Rendőrségi Könyvek tovább árnyalja a képet:
- A közforgalmú gépjárműveken fekete alapon piros római szám és fehér arabszám a következő sorrendben: a magyar királyi postánál V-—1-től, a katonaságnál VI, VII—1-től, a géperejű bérkocsiknál X— 1-től. Fehér alapon piros római és fekete arab számmal: autóbusz székesfővárosi XX—1-től, Király autó (Király-u. 11. sz.) X X X -1-től
Az első világháború során a gépjármű-, gumi- és üzemanyag-hiány miatt 1918. március 1-től csak azok a gépjárművek vehettek részt a forgalomban, amelyeket un. hadi rendszámmal láttak el. Ez háromszög alakú tábla volt, 12 cm-es oldalhosszúsággal, alul 1 cm vastag vörös csíkkal, a felső csúcsban 5,5 cm oldalhosszúságú vörös háromszög, a kettő között fehér mező, amelybe 3 cm magas, 5,5 mm széles, fekete számok kerültek. Hadi rendszámot motorkerékpárok esetén csak a jármű hátuljára kellett szerelni.
Az első világháború után 1920-ban vették először számba Magyarország megmaradt gépjármű-állományát, majd 1921-ben újabb különleges rendszámokat vezettek be (ismét az 1922-es Rendőrségi Könyv a kiindulópont):
- A Kormányzóság használatában levő gépkocsikon szintén K jelzés van, azzal a különbséggel, hogy a magánhasználatú gépkocsikon a K jelzés fehér alapon piros betű, a Kormányzóság használatában lévő kocsikon pedig a K jelzés fehér alapon fekete betűvel van jelezve.
- A kormányzó úr Ő Főméltósága személyes használatában levő gépkocsin a sorszám helyett a magyar korona, az egyes miniszterek használatában levő gépkocsikon a hűtőszekrény fölött a magyar címer látható, kétoldalt egy-egy angyal, kik a címer fölött a magyar szent koro-
nát tartják, azonkívül ezek a rendes forgalmi rendszámmal is el vannak látva. A különleges rendszám Horthy Miklós kérése volt, amint azt egy 1921-ben megjelent hír is megjegyezte: „Horthy Miklós kormnyzó autójának eddig külön ismertetőjelvénye nem lévén, igen gyakran előfordult, hogy a kormányzónak – autón a városban való keresztülhaladtában – a szolgálati szabályzatban előírt arcbafordulás melletti tiszteletadás úgy a tisztek, mint a legénység részéről nem lett mindig végrehajtva, mert az autó idejében felismerhető nem volt. A jövőben, tévedések elkerülése végett, a következő ismertetőjelet alkalmazták: az autó elején, a két fényszóró között, és a hűtő előtt kb. 15×30 cm nagyságú, fehér alapon festett táblán a kis magyar címer. A tábla csak akkor van az autón, ha a kormányzó úr abban helyet foglal”.
1922-ben új rendszám-szisztéma került bevezetésre.
Sajnos ezekből a rendszámokból nem maradt fenn egységes nyilvántartás.
