Munkácsi Márton, aki egykor Greta Garbót is fotózta 130 évvel ezelőtt, 1896. május 18-án született a mai Románia területén. Több életrajzot is elolvastam, s mivel nem vagyok fotótörténész, nem tudom melyik lehet a hiteles.
Az általános iskola elvégzése után, 1911-1912. körül költözött Budapestre. „Vonzotta a színház, az irodalom, a sport, fiatal éveiben egy ideig amatőr színjátszó volt, a versírásba is belekóstolt, néhány verse nyomtatásban is megjelent. Hamarosan megpróbálkozott az újságírással, kezdetben főként sporteseményekről, színházi hírekről tudósított. A fényképezés fokozatosan nyert teret az életében. Első riportfotói saját újságírói munkája kiegészítéseként születtek” írja Baji Etelka, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa egy kiállítás kapcsán.
A rövidéletű Színáz és Divat 1922-ben jelentette be, hogy Munkácsi Márton a lap munkatársa lett, „akit már ismer a közönség és pedig — ez a legérdekesebb — nem mint fotográfust, hanem mint poétát. A fiatal, tehetséges költő „Szentmártoni virágok“ című verseskönyve nemrég jelent meg és keltett méltó föltünést. Most fotográfiául is fog lapunk számára s képei bizonyára éppoly jók lesznek, mint a versei”.
Munkamódszeréről egy visszaemlékezésben így írt kortársa, Palásti László: „. Azután fotografálni kezdett a Nemzeti Sportnak. Emlékszem, egy autóversenyen több mint hetven felvételt készített. Akkor együtt kellett volna elmennünk valahová, várnom kellett rá, amíg a képeket előhívja. Behívott a sötétkamrába. Ott láttam, hogy sorra a vödörbe dobálja a lemezeket. (Lemezes gépe volt.) – Hármat tartok meg. De ez a három remek! – mondta, és valóban, közel hetven lemezt eldobott és csak három képet vitt a szerkesztőségbe. Szív kell a gyengébb felvételek megsemmisítéséhez – magyarázta. Ezt az elvét haláláig betartotta”. A fotózáson kívül 1927-ben maga is részt vett versenyeken: egy Méray motorkerékpárral indult több futamon is!
Az 1920-as éve közepén a Nemzeti Sport és a Színházi Élet (ahol 1925-ben átvette a sportrovat szerkesztését) mellett a Pesti Naplónak, Az Estnek és az Automobil-Motorsportnak is dolgozott.
Szintén Palásti visszaemlékezéséből tudható távozásának oka: „bár bravúros, vakmerő riportfelvételeivel is nagy sikert ért el, kétszáz pengős fizetését nem emelték fel. 1929-ben ultimátumszerűen kért havi 40 pengős fizetésemelést. Nem kapott. Erre harmadnap Berlinbe utazott. Képeivel jelentkezett az Ullstein vállalatnál. Nyomban szerződtették, havi 1000 márka kezdő fizetéssel”. 1934-ig többször hazalátogatott és készített fotóriportokat.
1934-ben a fasizmus térnyerése miatt Németországból az USA-ba menekült. Az USA-ban rövidesen felkapott, keresett és jól megfizetett fotográfus lett, aki főleg sztárportrékat és divatfotókat készített. Divatfotóiban hasonlóan újító szellemiségű volt, mint korábban a sportfelvételeinél. A modelleket szabadban fényképezte, ettől képei addig nem látott módon lendületesek lettek. Ezzel egy máig ható új iskolát teremtett meg.
1963-ban hunyt el. Hagyatékát az International Center of Photography gondozza.
Manapság egy-egy eredeti Munkácsi Márton nagyítás súlyos pénzekért cserél gazdát. Éppen ezért örömteli, hogy az elmúlt évtizedekben kutatásaink során több eredeti Munkácsi Márton fényképnagyításra is bukkantunk, amelyek ma a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményében találhatók. Összeállításunkban az ICP weboldalán közzétett képekből és az általunk talált nagyításokból válogattunk.
