Autóbusz vállalkozók

Szeged városa 1924-ben döntött úgy, hogy saját kezelésben autóbusz-járatokat indít közeli településekre. Az első cél Dorozsma (Kiskundorozsma volt). A Délmagyar 1924. november 18-án írt a próbaútról: „egész nap mindössze 31…

Bővebben

Az 1941-ben publikált MÁV menetrend melléklete szerint Szeiler Mihály bátaszéki lakos az „Aranynap szálló és a vasútállomás között minden vonattól és minden vonathoz menetrendszerűen közlekedik. Viteldíj személyenként 40 fillér”.

Szemenyei Antal 1928-ban kapott engedélyt a Vál-Bécske útvonalra. 1930-ban a 17-273 rendszámú MÁG „különleges gépkocsi” volt a tulajdonában, vélhetően ezt használta. 1931-ben visszaadta az engedélyét.

Szilágyi Endre autószerelő, aki korábban a Debreceni Helyi Vasút Rt alkalmazásában állt, mint buszsofőr 1936-ban egy 15 személyes FIAT autóbuszt kezdett közlekedtetni a Kossuth utca 45. szám alatti épülettől a…

Bővebben

Sztancs János nyíradonyi lakos 1928-ban kapott engedélyt öt év időtartamra a Nyíradony-Nyírbéltek útvonalra.

Sztojka Ferenc autóbuszvállalkozó, sárkeresztúri lakos 1944. október 26-án (!!!) kapott engedélyt a Sárkeresztúr-Kálóz és a Szabadbattyán-Szfehérvár útvonalra. Kétséges, hogy valóban megindította-e járatait. Forrás: Székesfehérvár Városi Levéltár, Polgármesteri Hivatal iratai

Szujer János (1886-?) csátaljai földbirtokos, községi képviselő 1936. márciusában 3 évre kapott engedélyt a Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsiborsod, Gara, Csátalja, Nagybaracska, Mohács közti útvonalon rendszeres járatú társaskocsi gépjárművállalat üzembentartására.

Szunyogh Andorné, született Hidy Irén budapesti lakos 1928-ban öt évre kapott engedélyt a Körmend-Sárvár járatra