Metallo

0

Piltzer György előremutató szabadalmakkal próbálta megreformálni a karosszériaépítést. Az acélvázas felépítmények terén végzett munkássága sajnos nálunk nem talált megértésre.

A Magyar Szabadalmi Hivatal online kereshető adatbázisában 1923-ból datálódik az első Piltzer György-féle szabadalom. Az okleves gépészmérnök előéletéről nem sokat lehet tudni.

1926. nyarán Székács Antal, egy ismert kereskedő pénzügyi támogatásával megvásárolta a rövidéletű Citó Autókereskedelmi Részvénytársaságot. A cég új neve Metallo Karosszériagyár Rt lett, a VI. Nagy János utca 45 (ma Benczúr utca)  alatt volt a székhelyük, illetve a VI. Gömb utca 14-16 alatt rendezték be műhelyüket. A cégbírósági bejegyzés szerint profiljukba tartozott autó, motor és gépjármű-alkatrész-kereskedelem, javítás, illetve “Automobilok és karosszériák, különösen fémkarosszériák és alkatrészeinek gyártása és eladása”. Az üzlet gyorsan belendült.

1927. novemberében a Metallo államsegélyért folyamodott. Ekkor már Piltzer több szabadalmat is benyújtott, amelyben az acélvázar karosszériák konstrukcióját részletezte. A kérelem is e tevékenységre irányult: “cégünk célul tűzte ki a “Metallo” acéllemezkarosszériák gyártását Piltzer mérnök szabadalma szerint, amelyek a használatban, úgy bel- mint külföldön annyira beváltak, hogy a gyártás gépi erőre való berendezés biztosítása által való intenzívebbé tétele lehetővé teszi a belföldi szükséglet kielégítését”. Ezen kívül az export lehetőségét is felvetették.

Az államsegély-kérelemből az is kiderül, hogy másfél év alatt 115 darab “nyitott és csukott karosszéria”, valamint 3 db tehergépkocsi-felépítmény készült az üzemben, ahol 73 munkás, 7 tanonc és 3 hivatalnok dolgozott. Referenciaként említették a MÁG-t, a Magyar Fiat Automobil Rt-t és az OM-importőr Kellner Alfréd Automobil Kereskedelmi Részvénytársaságot.

Sajnos az nem derül ki, hogy a Metallo megkapta-e az államsegélyt, mindenesetre 1929-ben újabb, nagyobb telepre költözött: a VI. kerület Forgách u 9 szám alatt nyílt meg új központjuk.

Sajnos nem láthatták előre a gazdasági válságot, amelynek köszönhetően 1932-re a Metallo csődöt jelentett. Piltzer és társa, Lassu Imre saját nevük alatt kezdték újra: a cég „Piltzer György és társa autójavító- és karosszéria üzeme“ néven működött tovább. A luxus acélkarosszériákat „PILTZER“ néven forgalmazták, szolgáltatásaikat kibövítették a Pirostaxinak használt Weiss Manfréd autók szervizelésével.

A sajtóban néha-néha jelent meg egy-egy híradás a Metallo tevékenységéről. 1933-ban a MÁVAG által gyártott kísérleti trolibusz acél felépítményét is e cég szállította.

Később autóbuszokkal, majd a második világháborúban teherautókkal is foglalkoztak. Például 1939-ben 140 db Ford tehergépkocsi felépítményt készítettek a “felvidéki akcióra”.

A céget 1949. végén államosították, a Metallo helyén az V. számú Autójavító Vállalat működött. Zsuppán István, a hazai automobilizmus történetének kutatója még az 1960-as években találkozott a családdal.

A Metallo-féle acélkarosszéria és váza. Forrás: Zsuppán István/Oldtimer Média Kft

A Metallo-féle acélkarosszéria és váza. Forrás: Zsuppán István/Oldtimer Média Kft

MÁG Metallo-féle acél felépítménnyel. Forrás: Zsuppán István/Oldtimer Média Kft

MÁG Metallo-féle acél felépítménnyel. Forrás: Zsuppán István/Oldtimer Média Kft

Amerikai, valószínűleg Packard autó kicsit furcsa karosszériával. Forrás: Zsuppán István/Oldtimer Média Kft

1928-1929 körüli Árumintavásáron készült fotó. Forrás: Közantal Ákos

Renault autóbusz Metallo karosszériával. Forrás: Zsuppán István/Oldtimer Média Kft

Megosztás

Hozzászólás írása

© 2016 Magyarjarmu.hu. Minden jog fenntartva.
CLOSE
CLOSE