Juhász János és Szegedy (más források szerint Szegedi) István szolnoki lakosok 1926-ban kaptak engedélyt a Tiszakürt – Szolnok és Tiszakürt- Tiszaföldvár útvonalakra. Kezdetben 2 Chevrolet gépkocsit használtak (B 37-158 és…
Autóbusz vállalkozók
Juhász József és Társa
Borossay József: Autóközlekedés Fejér Megyében című 1966-ban kelt gépiratában ír arról, hogy kb 1927-ben Juhász József és társa Lepsény és Dég között naponta 3 járatot működtettek. Az útvonal hossza 28…
Kádár István
Az 1928-ban megnyílt bereki gyógyfürdőhöz való eljutást könnyítette meg Kádár István, aki korábban tanárként dolgozott. „Állítólag kevésnek érezte a fizetését, ezért döntött úgy, hogy autóbusz-vállalkozást indít. 1929. augusztus 6-án azután…
Kálló István
Kálló István sárbogárdi lakos 1928-ban kapott engedélyt a Paks-Sárszentmiklós útvonalra, amelyen hazai gyártmányú járművet kellett használjon. Két évvel később már Porst István járatott buszokat a környéken
Kamarás Lajos
Kamarás Lajos mogyoródi lakos 1927-ben kapott engedélyt a Gödöllő-Fót útvonalra. Az engedélyt 1928-ban visszavonták.
Karkalik János
Karkalik János (1900-1978) fia visszaemlékezése szerint az autóvezetői és villanyszerelői szakmát tanulta ki, majd bérautózással próbálkozott. Ez a kísérlet nem vált be. 1932-ben engedélyt kapott, hogy Tótkomlós és Békéssámson között…
Kazy Ferencné
Báró Kazy Ferencné 1933-ban kapott engedélyt a Budaörst-Budapest, Fővám tér útvonalra. Az 1938-ig üzemelő járaton 2 MÁVAG-Mercedes közlekedett (BX 134 és BX 136).
Kecskemét Város
Miután magánvállalkozókkal nem sikerült dűlőre jutni Kecskemét városa 1930-ban saját kezelésébe vette az autóbusz-üzemet. Öt autóbuszt terveztek vásárolni, de a kérdés hamar lekerült a napirendről. 1934-ben a TC 000 és…
