A Történet

Kálló István sárbogárdi lakos 1928-ban kapott engedélyt a Paks-Sárszentmiklós útvonalra, amelyen hazai gyártmányú járművet kellett használjon. Két évvel később már Porst István járatott buszokat a környéken

Kamarás Lajos mogyoródi lakos 1927-ben kapott engedélyt a Gödöllő-Fót útvonalra. Az engedélyt 1928-ban visszavonták.

Karkalik János (1900-1978) fia visszaemlékezése szerint az autóvezetői és villanyszerelői szakmát tanulta ki, majd bérautózással próbálkozott. Ez a kísérlet nem vált be. 1932-ben engedélyt kapott, hogy Tótkomlós és Békéssámson között…

Bővebben

Báró Kazy Ferencné 1933-ban kapott engedélyt a Budaörst-Budapest, Fővám tér útvonalra. Az 1938-ig üzemelő járaton 2 MÁVAG-Mercedes közlekedett (BX 134 és BX 136).

Miután magánvállalkozókkal nem sikerült dűlőre jutni Kecskemét városa 1930-ban saját kezelésébe vette az autóbusz-üzemet. Öt autóbuszt terveztek vásárolni, de a kérdés hamar lekerült a napirendről. 1934-ben a TC 000 és…

Bővebben

Keserű István és Pál 1927-ben kaptak engedélyt Cegléd belterületén menetrendszerű autóbuszjáratok üzemeltetésére. Később kiterjesztették működésüket a Cegléd-Csemő útvonalra, majd 1929. őszén átvették a Cegléd-Nyársapát útvonalat működtető Mezőgazdasági, Gép és Automobil…

Bővebben

Kiss Béla kaposvári lakos 1927-ben kapott engedélyt a Devecser-Sümeg útvonalra. 1930-ban már Nagy Pál működtette a járatot.