(Az eredetileg 2015-ben, a kiállítás 90. jubileumára írt bejegyzésünket 2025-ben a 100. évforduló kapcsán frissítettük)
1925
Magyarországon a gróf Bethlen István által megkezdett konszolidáció egy népszövetségi pénzügyi hitel segítségével valamennyire stabilizálta a gazdaságot. Az elsősorban mezőgazdasági termelésből élő országban az 1923-as kiváló termés hatása is érződött.
Ha a közúti motorizáció állapotát nézzük Walter S. Reineck amerikai konzul “Automotive Trade and Industry of Hungary” című kiváló áttekintését érdemes lapozgatni (kötelezővé tenném mindenkinek aki a hazai automobilizmus múltját kutatja).
“Kiváló kilátások vannak a jövőbeli értékesítésre. Eddig a gépkocsik fő vásárlói a nagy vagyonú emberek voltak, mint például a spekulánsok, tőzsdei brókerek, gyártók stb. Közülük sokan a nemzeti valuta gyors leértékelődését kihasználva hatalmas vagyonra tettek szert, és így megengedhették maguknak az autó luxusát. Mások befektetésként vásároltak gépeket, azzal a gondolattal, hogy az értékcsökkenés ebben kisebb lesz, mint más formában. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarországon egészen a közelmúltig az autókat vagy a sport vagy a luxus szempontjából vásárolták, és csak korlátozott mértékben szereztek be gépkocsikat a szállítási célú használhatóságra gondolva…
A budapesti rendőr-főkapitányság nyilvántartási irodájától kapott statisztika szerint 1924. június 30-án 5160 gépjármű volt Magyarországon forgalomban:
Személygépkocsik: 3482
Tehergépkocsik: 896
Motorkerékpárok: 782″
Reineck természetesen a hazai autóipart is nagyító alá vette: „egy MÁG eladási ára jelenleg 110,000,000 korona, azaz nagyjából US$ 1470. Ezt egy olyan ötszemélyes nyitott túrakocsiért kérik el, amely Amerikában kb. 900 dollárba erülne, azaz úgy tűnik, hogy ha nem lennének védővámok akkor nem tudna versenyezni a külföldi márkákkal”. Ráadásul miután meglátogatta a MÁG gyárat és értesült arról, hogy 1923 nyarától 1924 nyaráig 150 db autó készült arra a következtetésre jutott, hogy „valószerűtlen, hogy ez az iparág valaha fejlődjön. Az, hogy nem volt képes növelni a termelést és a megfelelő védelmet élvezve gazdag termést learatni egyértelműen azt mutatja, hogy ez az iparág nem életképes”.
„A Magyar Általános Gépgyár (Magomobil) köralaku stand-ja a kiállítás központjában van elhelyezve. A Magomobil szerkezete pompásan tanulmányozható egy remekbe készült kiállítási alvázon… Az állandóan nagy érdeklődő tömeg által körülvett alváz mellett látunk egy svábhegyi versenykocsi-tipusu kétüléses kocsit, áramvonalu, elefántcsontszinü karosszériával, amely elsősorban sportemberek érdeklődésére tarthat számot.Forrás: saját archívum
A hazai gépjárműkereskedelem, – amelynek történetéről néhány éve az autoszektor.hu honlapon közöltünk egy 50 részes cikksorozatot – állapotáról Granasztói Pál építészmérnök visszaemlékezése ad rövid, de tömör képet. Granasztói bátyja az 1920-as években több kereskedés alapításában is részt vett: „Általános gyakorlat volt, hogy vállalkozó kedvű fiatalemberek ellátogattak a Párizsi Autókiállításra, ahonnan valamely autómárka képviseleti jogával tértek haza. Ezek után már csak egy bankot vagy vagyonos támogatót kellett találni, és máris megnyílhatott a bemutatóterem. Általában ezek a cégek két-három évig bírtak talpon maradni”.
Az Austro-Daimler standja. Jobb oldalt sötétzöld ADV dupla phaeton, balra szürke, feketén bőrözött ADMForrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, MMKM TFGY 2018.1174.1
Ilyen körülmények között döntött úgy a Királyi Magyar Automobil Club, hogy fennállásának 25. évét egy önálló autókiállítás megrendezésével teszi még emlékezetesebbé. Egy díszes könyvet is próbáltak volna kiadni, de a KMAC Jubileumi Aranykönyve pénzhiány miatt végül csak öt évvel később jelent jelent meg.
Önálló autókiállításra utoljára 1908-ban került sor. Az első világháború után tenyészállatvásárokon és árumintavásárokon tűntek fel automobilok és motorkerékpárok. Így az 1925. május 23-június 3 közti rendezvény kiváló lehetőséget biztosított a csenevész, de lelkes szakma képviselőinek.
A városligeti Iparcsarnokban összesen 84 cég képviseltette magát; autó-, motokerékpár- és alkatrészkereskedők, továbbá a hazai járműipar (autó- és motorkerékpárgyárak, illetve karosszériaépítők) is. A jól ismert MÁG és Méray mellett a Danuvia Ipari és Kereskedelmi Rt említhető, amely a korabeli leírás szerint „Samum motorkerékpárokkal nagy feltűnést keltett”. Ez az állítólagos siker végül mégsem realizálódott, hiszen összesen hat mintadarab készült. Hasonló sors jutott a Frohner-Pásztélyi karosszériagyártó cég „teljesen magyar gyártmányú” motorjának. A legtöbb karosszériagyártó árukapcsolás révén nem saját standot bérelt, hanem egy vagy több kereskedő standján mutatta be tudását.
A KMAC hivatalos lapjában, az Autóban megjelent terjedelemes riport fényképeinek egy része néhány éve egy árverésen került elő, ma a legtöbb fotó a Fortepan archívumban megtalálható. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívumában egy csodaszép üvegnegatívra sikerült bukkanni, illetve Schüller László egykori kereskedelmi alkalmazott és versenyző családi archívumából kerültek elő fotók.
A Királyi Magyar Automobil Club tiszteletbeli tagja, Horthy Miklós kormányzó is meglátogatta a kiállítást. A korabeli tudósítások segítségével kövessük nyomon sétájának egy részét: „Megszemléli a remekbe készült Renault alvázat, amelyet már a legutóbbi párisi Salon-on is megcsodált a világ automobilközönsége. Különösen felkelti figyelmét a gyönyörű Kölber karosszériával szervírozott hatalmas Rába személyautó… A Steinitz Ernő cég kiállítási helyén Steinitz Ernő cégfőnök bemutatja a legmodernebb Alfa Romeo kocsikat és a formás vonalú Diatto gépeket. A kormányzó behatóan érdeklődik a gyár teljesítőképessége iránt, s megjegyzi, hogy ez a gyár az utóbbi időben igen nagy versenyeredményeket ért el. Steinitz igazgatótól örömmel hallja az Alfa Romeo és Diatto kocsik magyarországi népszerűsödését…
Az 1920-as években két Bárdi József cég is működött Budapesten. A Bárdi József egyéni cég a Kossuth Lajos utcában, míg a Bárdi József Automobil Rt (amely már csak nevében kötődött Bárdi Józsefhez) Angyalföldön, a Lehel utca 25. alatt üzemelt, ahol a Metropole Garage-t működtették. Ebből lett a Steyr kereskedés 1927-ben. Az árukapcsolás e képen is jól látható: a francia Berliet teherkocsi pótkocsiját Vay László készítette – így Vay László saját stand bérlése nélkül tudta magát megmutatni. Forrás: Fortepan
A Bárdi József Rt stand mellett kapott helyet a MÁG-Austro Daimler-Austro-Fiat-Puch teherautók standja, amelyet nagy szerencsénkre Schüller László lefotózott. Az Austro-Fiat teherautó előtt egy BMW stabilmotor látható, amelyet rövid ideig a MÁG árult.Forrás: Fortepan
[Majd] a Metropole Garage kiállítási helyére vonul, ahol Freund Vilmos igazgató fogadja. Megszemléli a finomvonalú Itala és Berliet kocsikat, Motosacoche kerékpárokat, majd hosszasabban időzik a Schiele és Bruchsaler cég kiállítására, amely érdekes s modern autófelszerelési cikkeket állított ki. .. A Magyar Automobil Gyár Rt a következő állomás. A hatalmas kiállítási hely valóságos tárháza a remekbe készült kis- és nagytípusú Fiat automobiloknak… A sorban a Scott motorkerékpárokra kerül a sor. A Tourist Trophy győztes gép ott áll az első helyen porosan és sárosan, ahogy elhagyta a zugligeti utat. Mellette Hild Károly, a Tourist Trophy győztese. A kormányzó mosolyogva jegyzi meg: Mindketten megszenvedtek a hazáért!…
A VIII. kerület Tavaszmező utca 6. alatt működött a Hungária Automobilgyár Rt, továbbá 1923-1927 között annak leágazása, a Részvénytársaság Francia Automobilok Behozatalára. Utóbbi cég képviselte a Citroën-t. Ez a képviselet egy szép love story eredményeként jött létre: Rakovszky István az első világháborúban megsebesült, s beleszeretett az őt ápoló nővérkébe, Strausz Katalinba. Strausz Katalin édesapjának, Antalnak jól menő fuvarozó vállalata volt, amely 1920-ban megfinanszírozta egy gépjármű-kereskedő cég létrehozását. A házaspár számára ez biztosította volna a nyugodt életet, de akkoriban lehetetlen volt gépjárműkereskedelemből megélni, ráadásul a pár viszonya is megromlott, s elváltak. Az Rt 1927-ben átadta a Citroën képviseletet egy másik cégnek, s a Hungária Automobilgyár Rt is beszüntette működését. Forrás: Fortepan
A Hungária Automobil Gyár Rt-ra kerül a sor. Feigl igazgatónál a Citroën gépek iránt érdeklődik az államfő, s nagy érdeklődéssel vizsgálja meg a keresztmetszetben kiállított demonstrációs kocsit. A Bárdi József cég csak Mercedes kocsit állított ki. Nekem tizennégy év ota van egy Mercedes kocsim – jegyzi meg a kormányzó, mire József főherceg mosolyogva válaszol: Én már huszonöt esztendő ota vagyok a tulajdonosa egy Mercedes-kocsinak”.
Bárdi József standja. Ő elsősorban a Mercedes-t képviselte az 1900-as évek elejétől 1927-ig
Forrás: Fortepan
A Bárdi Stand egy másik nézetből egy kicsit viharvert fotónForrás: saját archívum
A Reiman Gyula cégé volt a kiállítás egyik legnagyobb standja. Volt itt minden: Renault, magyar gyártmányú Rába, francia Delage, brit Rolls-Royce, amerikai Oakland és Pirelli gumiabroncsok. A Rába túrakocsi előtt tábla hirdeti, hogy a felépítményt a Kölber testvérek készítették. A Kölber kocsigyárat még a XVIII. században alapították, de a motoros járművek korában nem találták a helyüket, s végül a Reiman cég vásárolta fel őket. Forrás: Fortepan
Róka Ármin és társa az 1920-as években képviselte a francia Chenard&Walcker teherautókat. Forrás: Fortepan
A Méray standon a TT győztes motort helyezték a központi helyre. A fotót később a cég prospektusában publikáltákForrás: saját archívum
A Méray stand Schüller László fotójánForrás: Schüller László / Holló Krisztina
A Danuvia Rt standja a Színházi Élet által közölt fotón a Samum motorral
Frohner-Pásztélyi: „ez a minden izében magyar cég motorkerékpárján kívül egy saját gyártmányu motorcsónakot állított ki. Az elsőrendű fenyőfából készült karcsú csónakba egy 60X70 mm. furat-löketű kétütemű vízhűtéses motor van beépítve, amely nyolc lóerőt reprezentál és a csónaknak normális vízállás mellett ár ellen 15 kilométeres sebességet kölcsönöz. Emlitésreméltó, hogy a villamos gyujtókészüléken kívül a csónak minden része (a motoröntvény is) magyar gyártmány. A csónak öt kényelmes ülőhellyel bir. Forrás: Farnadi Zsolt
A Bosch képviselet standja. „A világszerte ismert gyujtómágnesek, világitó, inditóberendezések, a legkülönbözőbb motortípusok számára való normális és speciális gyújtógyertyák, kombinált világitó és gyújtódinamók, segédinditókészülékek, elektromos kürtök és mindennemű különleges olajozókészülékek gazdag sorozatát mutatja be a legklönbözőbb kivitelben”. Forrás: Fortepan
Székely Ignácz gumijavító standjaForrás: saját archívum
Weiss A ezelőtt Serényi fogaskerékgyára
Forrás: saját archívum
Az Autó című lap standja. „Az izlésesen szervírozott standon, amely szintén Lakatos Arthur iparművész tervei szerint készült, a lap kiadványai kaphatók, azonkívül sorsjegy a június harmadiki automobilsorsolásra.Forrás: Schüller László / Holló Krisztina
Az Autó és Motorújság standja. Forrás: Schüller László / Holló Krisztina
Az Iparcsarnok bejárata. Forrás: Schüller László / Holló Krisztina
A közel két hetes rendezvény alatt 35 autót, 29 motorkerékpár és 15 traktort sikerült értékesíteni. A szaklapok ezt szédítő sikernek könyvelték el. A legközelebbi autókiállításra 1927-ben, majd utána már csak 1931-ben került sor.
Akit a kiállítás bővebben érdekel az Arcanum engedélyével és jóvoltából ime az Autó tudósítása (az egérkurzorral az oldal fölé kell navigálni és a Teljes képernyős nézetet érdemes kiválasztani).
