Dr Horovitz György (1875-1948) a hazai automobil- és repülőgépipar egyik jelentős, de teljesen elfeledett alakja.
Horovitz édesapja a kassai születési Horovitz Lipót (Leopold Horovitz), a XIX. század második felének ismert festője volt. Lipót fordulatos élete során Budapesten, Párizsban, Varsóban és Bécsben is dolgozott. Felesége, Roza London lengyel származású volt. Összesen négy gyermekük született, az 1875. május 28-án Varsóban világra jött Jerzy a későbbi György volt a legidősebb.
Egy 1930-ban megjelent életrajz szerint „A gimnáziumot Budapesten, a műegyetemet Bécsben végezte, doktori címét pedig Göttingenben nyerte el”.
Első jelentősebb munkahelye a budapesti Ganz Művek volt, ahol „intenziven dolgozott a gyár motorkisérleti osztályában… “Innen került a wiener-neustadti Austro Daimler Művekhez, ahol hosszú éveken keresztül dolgozott együtt dr. Ferdinand Porsche-val, a világhírű konstruktőrrel”. Az osztrák cégnél egészen az igazgatóhelyettesi posztig jutott.
1915-ben lépett be a Magyar Általános Gépgyárhoz. A Honi Ipar az erről szóló hírben „magyar születésűnek titulálta Horovitzot”, aki valóban magyarnak érete magát, magyar felesége volt, s családjával magyarul levelezett.
Az első világháború során Horovitz a hazai repülőgépgyártási törekvéseket segítette elő: többek között neki köszönhető a mátyásföldi repülőtér megépítése is. Ezen kívül Az Aero című szaklap munkatársaként is tevékenykedett. 1918-ban az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár Rt, az Osztrák-Monarchia legnagyobb ilyen jellegű üzemének igazgatója lett.
Az első világháború után, amikor Magyarország nem gyárthatott repülőgépe visszatért a MÁG kötelékébe, s műszaki igazgatóként kulcsszerepe volt a MÁG típusválasztékának fejlesztésében.
Nem hagyta el a süllyedő hajót sem, egészen 1930-ig maradt az akkor már végóráit élő autógyárnál.
Ezután a Fiat új képviseletét igazgatta egészen 1939-es nyugdíjba vonulásáig: „otthont teremt Magyarországon a turini Fiat Művek gyártmányai számára s azok elterjedése, népszerűsítése körül nagy érdemei vannak. A még jobban szélesedő vevőkör szükségessé tette az önálló szerviz-telepet s az Aréna- uti minta-szerviz és javítóműhely létrehozatala is egyenesen az ő nevéhez fűződik” (ez utóbbi a Dózsa György u 61-63 alatti telep, amelyet 2018-ban bontottak le).
1940-ben Mexikóba távozott, ahol 1948-ban hunyt el.
Források:
- https://issuu.com/sng.sk/docs/horovitz_kat_210x270mm_v16
- Auto, 1936. november 1 (21/22. szám), 20. oldal
- Autó-Motor, 1939. április 15 (4. szám), 101. oldal
- Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 684-685. oldalak
- Motor, Színházi Élet
- Friedmann család
