Szubjektív bevezető

Magyarországra 1892-ben érkezett az első belsőégésű motorral hajtott automobil. A hazai motorizáció története tehát több, mint 130 éves időszakot ölel fel.

(A bevezető 2011-ben íródott, 2021-ben majd 2024-ben frissült).

Közelmúltunk históriájáról van szó. Lezajlott két világháború, több politikai rendszer tűnt fel és süllyedt el. A különböző fordulatok következtében az 1945 előtti motorizáció jeles alakjainak nagy része vagy elhunyt a második világháborúban, vagy külföldön volt kénytelen új életet kezdeni. Hasonlóan mostoha sors várt a dokumentációra, fényképekre, iratanyagokra.
A „múltat végképp eltörölni” jelszavával az államszocializmus hajnalán az államosított cégek iratanyagának nagy részére a megsemmisítés várt. Ha ehhez hozzávesszük a második világháború pusztítását, akkor egész siralmas képet kapunk.
Az elmúlt évtizedek valamivel szerencsésebbek e szempontból. Két kutatói kör is foglalkozik az Ikarus, illetve elődvállalatai történetének minél alaposabb feltárásával. A hazai motorkerékpár- és robogógyártás históriáját is szakavatott emberek próbálják meg feltárni. Valamennyire még a motorsport, sőt a kereskedelem elmúlt 60 évének részletei is feltárultak.
Ám az összkép lehangoló. Lőrinc László a HVG hasábjain 2009-ben ezt írta: „E haza tudományos ismeretterjesztő irodalma, … a közönség elvárásának elébe sietve gyakran sunnyogós, hantázgatós – miközben sokszor rest a valódi értékeket felkutatni és felmutatni”.
Nincs ez másként a hazai motorizáció történetével sem.
Ráadásul Lőrinc László említett cikkjére kiválóan rímel az, ami az elmúlt évtizedekben elterjedt a hazai autó- és motorkerékpárgyártás tetteivel kapcsolatban:
– A porlasztó magyar találmány, ám elfelejtették befizetni a szabadalmi díjat, a világ ezért nem ismeri el az érdemünket. Ehhez képest Edward Butler már jóval Csonkáék előtt szabadalmaztatta a porlasztót.
– Fejes Jenő lemezmotorja korát messze megelőző, előremutató konstrukció volt, ám Nagy-Britanniában az Austin megvette a szabadalmat, hogy mások ne férhessenek hozzá. Ehhez képest egyszerűen a korabeli öntéstechnika miatt nem lehetett a lemezmotoros konstrukciót megfelelő minőségben és kellően olcsón előállítani.
– A MÁG kimagasló termékei a világ minden pontjára eljutottak, s a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt szűnt meg. A valóságban a MÁG-t irányító Magyar Általános Hitelbank mindent megpróbált, ám a piac túl kicsi volt, s a cég működése nem felelt meg a kor elvárásainak. 1925 tavaszán az amerikai kereskedelmi minisztérium képviselője feketén-fehéren leírta, hogy a MÁG termékei túl drágák, s csupán a védővámok révén lehet versenyképes.

A sort még hosszan folytathatnánk, de felesleges lenne. E honlap célja az, hogy amennyire szerény eszközeink lehetővé teszik, a technika- és ipartörténet ezen elhanyagolt szeletét méltóképpen körbejárjuk.

Szeretnénk, ha a mai ifjúság is megismerkedne a magyar motorizáció múltjával. Rengeteg kiváló alkotó, számos érdekes, „magyaros” megoldásokkal megvalósított szerkezet, hamvába holt kísérletek – számtalan olyan történet elmesélésére nyílik mód, amelyet ilyen-olyan okból korábban még nem publikáltak.

Kérjük, fogadják szeretettel a magyarjarmu.hu honlapot. Várjuk észrevételeiket, kritikáikat.

Tisztelettel,

Négyesi Pál és Hajdú Csaba

Mentés