Pentelényi János, a Csepel Motorkerékpárgyár konstruktőre 1945-1947 között készített kisautója, amely végül sajnos nem került sorozatgyártásba.
Pentelényi János a Weiss Manfréd motorkerékpárok, majd a Csepel teherautók fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ezen kívül 1945-1947 között két darab ígéretes kisautót is készített, amelynek sorozatgyártására a politikai és gazdasági változások miatt nem került sor.
Pentelényi János 1911. június 12-én született Sopronban. Apja, id. Pentelényi János tekintélyes jogászdoktor, büntetőbíró, majd a Győri Törvényszék elnöke. A család német felmenőkkel is büszkélkedhetett.
Fennmaradtak Pentelényi János naplójegyzetei. Innen tudható, hogy már tinédzserként a tudomány kalandkínáló világgá, valódi játéktérré vált számára. Egyaránt gyűjtötte a repülésről, az autózásról, a motorozásról szóló cikkeket és áldozta idejét a tanultakat gyakorlatban is kipróbáló kísérleteknek.
1929-ben érettségizett, utána a Budapest József Nádor Műegyetemre iratkozott be. Itt csatlakozott a Műegyetemi Sportrepülők Köréhez is. Mivel szűkebb érdeklődési köre a motorok felé vonzotta, 1930-ban Németországban a weimari egyetem autó-és repülőgép szakán tanult tovább, s szerzett 1933 -ban kitűnő képesítésű oklevelet. Egyetemistaként közvetlenül figyelhette a technikai újításokat, s személyesen, mintegy „felhasználóként” is meg kívánta ismerni a német motoripar újdonságait: félretett pénzéből egy DKW motorkerékpárt vásárolt, s ezzel járt haza, Sopronba.
Tanulmányai végeztével Csepelen a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt.-nál helyezkedett el a Szerkesztési Osztályon. A részleg vezetője Jurek Aurél gépészmérnök, kísérletező-újító szaktekintély volt, aki szintén a soproni reáliskolából indult.
A Pente
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Pentelényi János életének fő műve a Pente kisautó. Már gimnáziumi diákként foglalkoztatta az autótervezés, bizonyítják ezt a hagyatékában található korai jegyzetek, leginkább az 1925-ben teleírt, gondosan összefűzött füzetecske, melynek főcíme: „A kis, egyszemélyes, benzinmotoros autó készítése”.
A második világháború során eljött az idő a gyerekkori álom megvalósítására. Pentelényi már 1944-ben elkészítette az első rajzokat. A cél egy négy személy vagy áru szállítására alkalmas, kis tömegű és kedvező üzemeltetési költséget igénylő jármű nagysorozatú gyártásának megkezdése volt. Kiemelt jelentőséget kapott a hazai alapanyagok felhasználása, a gyártási költségek minimalizálása.
1946. május 2-án Jurek Aurél főmérnök a műszaki bizottság ülésén bemutatta a Pente 500-as kisautó terveit. Az értekezlet egyhangúlag a kocsi megépítése és a próbadarab elkészítése mellett döntött. A gazdasági részleteket Magasházy igazgató és Junker cégvezető dolgozta ki, a prototípus gyártását 2500 munkaórára tervezték, s ezen kívül 200 munkaórát szántak a mintakészítésre.
A munkálatok színhelyéül az Autó-Traktor Osztályt jelölték ki, s Magasházy igazgató , Voith üzemvezető és Pentelényi János konstruktőr megvitatta a közel 500 db tervrajzot. Két héten belül elkészült az alvázkeret, amelyet terhelési próbának vetettek alá, s maradandó alakváltozás nélküli állapota bizonyította összeépíthetőségét. A fordulékony járművet felépítmény nélkül, négy személy terhelésével sík úron is kipróbálták, s elérte a 70 km/h sebességet. A karosszéria felszerelése után is összsúlya mindössze 405 kg volt.
Az öntéssel készült motor alkatrészeiből a forgattyúház és a hengerfej alumíniumötvözetű, a fő súrlódási feltételeket biztosító hengerek gömbgrafitos szürke öntöttvasból, a dugattyúk szilumin ötvözetből készültek.
1946. december 7-én a karosszériát is felszerelték, az eseményt a rendőrség és az Autó Motor szakújság küldöttei is megtekintették. A közúti forgalomban való részvételhez megkapott próbarendszám birtokában már 50-60 km/h – s sebességgel rótta a kisautó az országúti járatás kilométereit. Közben javítani kellett a féltengely hegesztési hibáit, a legnagyobb kihívást azonban az emelkedők jelentették, ezek legyőzésében még gyengének mutatkozott a kocsi.
December 31-én maga Jendrassik igazgató vitte próbaútra az első Pentét, s a hideg, – 6 C-os januári napokban is stabil vezethetőségről tett tanúbizonyságot. A sikert és tapasztalatot hozó próbajáratás után, január 6-án újra szétszedték a járművet, hogy a közben adódó hibákat kijavítsák és a karosszérialakatosok, fényezők és kárpitosok befejezzék a kocsi építését.
A piros fényezésű Pente I. 500-as 1947. január 22. és 1949. október 27. között 37 000 kilométert teljesített. A feljegyzések szerint emlékezetes a kamaraerdei próbaút, ahol 4 személyt felfelé 60km/h-s sebességgel vitt az autó, s ugyanígy a balatoni út, ahol három személlyel 90 km/h-s sebességgel tudott haladni, sőt, „belefutott a 100-as tempóba”. Igen kedvező véleményt mondott a kocsi viselkedéséről és fogyasztásáról Jurek Aurél, aki soproni útját négy személlyel 60 km/h-s átlagsebességgel autózta végig.
A Pente 500-as kisautó műszaki adatai végül így alakultak:
Kéthengeres kétütemű 500 cm³ -s, 68 mm furatú, 68 mm löketű motor, teljesítménye 3600 1/min fordulaton 15 LE; farmotor, hátsó kerékhajtás lengő féltengelyekkel; a kerékfelfüggesztés keresztirányú laprugó lengőkarokkal; a motor és a nyomatékváltó – differenciálmű egybeépített; a nyomtáv 1140 mm, a tengelytáv 2000 mm; üres súlya 560 kg, gördülősúlya 820 kg; sebessége 75 – 85 km/h; fogyasztása 6 -7 l/100 km.
A gyár vezetése támogatta a programot, s megépülhetett a második kísérleti kocsi, a Pente II., immár 600 cm3-s motorral. 1948. január 1-jétől megindult a második kocsi bejáratása egy új alvázra szerelt motorral, először a gyárudvaron, majd próbarendszámmal a közúton.
A motorkerékpár-osztályon az új karosszériát tovább építették, június 10-re készült el teljesen, s zöld színűre fényezték, s a szélvédő és az ablakok „szilánkmentes” biztonsági üvegből készültek.
A nyár folyamán Jurek Aurél és Ritter főmérnök 800 kilométeres túrát tett az autóval Sopron környékén, s elégedetten nyugtázták menetteljesítményét, s az 5,1 km/h-s átlagfogyasztást is.
A Pente 600 műszaki adatai: kéthengeres 600 cm³, 75 mm furatú, 68 mm löketű motor, teljesítménye 3600 1/min fordulatnál 18 LE, 4600 1/min fordulatnál 22 LE; üres súlya 620 kg, gördülő összsúlya 820 kg; a gumi mérete: 16 x 4,5’’.
Az új zöld színű krómdíszítéses kocsi 620 kg-os üres súlyértéke a FIAT Topolino 630 kg-ja alatt maradt, s 4000 1/min motorfordulatnál elérte a 80 km/h-s sebességet.
Sajnos mire a Pente II avagy Pente 600 elkészült megváltozott a politikai és gazdasági környezet. A KGST 1949-es megalakulása és a Csepel Autógyár létrejötte más pályára állította a magyar autógyártást, s a magyar személygépkocsi gyártása egy szép letűnt álom maradt, melynek mementói a prototípusok.
1949. október 4-től a gyár igazgatósága a gépkocsi Pentelényi János „korlátlan rendelkezésére” bocsájtotta, új rendszámot: „Próba 59” kapott. Pentelényi hamarosan a Csepel Autógyár főmérnökeként folytatta pályafutását. A Pente 600 1957-ben került a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe
- Források:
- Kostyál Tivadar: A „Pente 600” személygépkocsi restaurálása. Óbudai Egyetem, 2012
- Köves Elemér: Pentelényi János emlékezete. In: Soproni Szemle. 1997. LI. évfolyam, 3. szám
- Boros Jenő: Így nem lett magyar népautó
- Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum
1 thought on “Pente”