Szmick Viktor

Szmick Viktor évtizedeken át a Weiss Manfréd konszern alkalmazottja volt. Szabadidejében autóversenyzéssel is foglalkozott, s 1929-ben a Monte Carlo Rally-n második helyen végzett.


Szmick Viktor 1899. november 24-én született Erdélyben, Felsőbányán. Édesapja, Szmik Gábor kincstári királyi főerdész volt, ezen kívül dalszerző. Édesanyja Kubinyi Ilona grófnő, a patinás felső-kubini Kubinyi család nyustyai ágának tagja összesen kilenc gyermeknek adott életet. Viktor volt a legfiatalabb, s úgy tűnik ő volt az aki a Szmik helyett a Szmick névváltozatot kezdte használni.

Szmick Viktor az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített, majd egyetemre járt, s gépészmérnökként végzett.

Az 1920-as évek elején sok olyan fiatalember akadt, aki megfelelő társasági körökben mozogva, vagy éppen az autók iránti lelkesedéstől hajtva vágott bele a gépjárműkereskedelembe. Granasztói Pál: Ifjúkor a Belvárosban című visszaemlékezésében egy ilyen csoportról ír: „Bátyám a biciklizésben és az autók körüli ismeretek terén is előttem járt. … Több barátja éppen akkoriban együtt alapított egy autóüzletet a Dorottya utcában; itt különféle, addig nem ismert francia márkákat árultak, kevés sikerrel, az üzlet hamarosan megszűnt … Ezekkel a barátaival … elment Párizsba, és onnan alvázakat – chassis-kat – hozzak haza. Puszta ládán ülve vezették a kocsikat esőben, hóban Párizstól Budapestig”. A szerző valószínűleg a Velox Automobilkereskedelmi Kft-re utal. Olyan, mára az ismeretlenség homályába veszett márkákat képviseltek, mint a Bignan, a Rolland-Pillain és a Georges Irat mellett. Ezen kívül ők hozták be először a Bugattit kis hazánkba, s ők foglalkoztak a Salmson-nal is. A francia autók mellett brit motorkerékpár-márkákat is reklámoztak.

Szmick Viktor e cégnél helyezkedett el. Az értékesítési feladatok mellett a Velox által képviselt gyártmányokat versenyen is népszerűsítette: 1,1 literes Salmson túrakocsival, majd egy hasonló motorral szerelt versenyautóval 1924-1926. között számtalan futamon rajthoz állt, s kategóriájában szép eredményeket ért el.

1926-ban a Velox Autókereskedelmi Rt teljesen átalakult, s a régi munkatársaktól megváltak. Ekkor Szmick Viktor a Weiss Manfréd konszern leányvállalatánál, az Agroglobus Mezőgazdasági és Gépkereskedelmi Rt-nél helyezkedett el. Feladata a Weiss Manfréd gépkocsik értékesítése volt.

Szmick Viktor – Weiss Manfréd unokájának, Daisy-nek az emlékezete szerint – Korbuly László, a Weiss Manfréd műszaki igazgatója révén került közelebbi ismeretségbe a Weiss családdal. Korbuly ajánlotta be őt, mivel kiváló kapcsolatai voltak bankokban, minisztériumokban. Weiss Daisy azt is elmesélte, hogy később a sudár fiatalember, aki egykor a Weiss család valamelyik hölgy tagjának csapta a szelet, egy Weiss-féle Lipót (ma Szent István) kőrúti bérházban lakott. A Korbuly család emlékezete szerint Szmick Viktor vásárolt magának egy olasz, kétütemű motorral szerelt FIAM kisautót, amely a gyár személyautó-fejlesztésének alapját képezte. A galériában megtekinthető egy Csepelen készült fénykép, amely próbarendszámmal, s felépítmény nélkül mutatja a FIAM kisautót.

Miután 1926. végén megkezdődött a Weiss Manfréd autók gyártása, Szmick ahogyan a Velox-nál is tette, különböző versenyeken öregbítette az túraautók hírnevét. A hazai futamokon kívül 1929-ben Szmick részt vett a Monte Carlo Ralin is, ahol második helyezést ért el. 1930-ban Szmick visszavonult a versenypályákról

1929-ben az Agroglobustól átkerült a Weiss Manfréd törzsgyárba, tisztviselőnek havi 630 pengős fizetéssel. A fizetés bőkezűnek számított: a korabeli dal szerint „havi 200 pengő fiksszel, az ember könnyen viccel”.

Szmick igazi társasági ember volt. Édesapjától örökölte a vadászat iránti lelkesedést. Ezen kívül teniszezett is. Partnere volt többek között a portugál nagykövet. Amikor 1944-ben megkezdődött a Weiss Manfréd gyár dolgozóinak nyugatra „menekítése”, Szmick a követ segítségével Portugáliába, majd Dél-Amerikába távozott. Végül Brazíliában telepedett le. Vándorlása során megismerkedett az 1915-ben született Koltai Ilonával, s az 1950-es évek elején összeházasodtak. Szmick Viktor utolsó éveit Sao Paulo közelében, Monte Verdében töltötte. 1982. május 6-án hunyt el.

Az életrajz összeállításában hatalmas segítséget nyújtott Szmick Miklós, Viktor unokatestvére. Ezen kívül a Wiss és a Korbuly család visszaemlékezéseit is felhasználtuk

Küldd el barátaidnak!
, , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.