Kertész Ferenc szabadalmazott ötlete nem valószínű, hogy megvalósult.
Kertész Ferenc 1884-ben Szegeden született, 1905-ben diplomázott le a József Királyi Műegyetemen. Fiatal gépészmérnökként 1907-ben a Budapest Városi Villamos Vasutaknál helyezkedett el. Évtizedeken át maradt a vállalatnál, illetve annak utódjánál, a Beszkártnál.
Több szabadalom is fűződik a nevéhez, számunkra az 1916. szeptember 19-én beadott, s 1918. december 9-én publikált „Mótoros kerékpár” az érdekes.
„A jelen találmány tárgyát alkotó mótoros kerékpárnál a mellső kereket hajtó mótor magára a kormányvillára van fölszerelve célszerűen úgy, hogy tengelye párhuzamos vagy közel párhuzamos a kormánytengellyel. Ez a megoldás oly egyszerű szerkezetet ad, hogy a mótor minden tartozékával együtt pár perc alatt le- és fölszerelhető, minek következtében a jármű akár motorral, akár mótor nélkül is használható. A mótor szerkezet azonkívül érintetlenül hagyja a kerékpár vázát és egész szerkezetetét, miért is a mótor minden kerékpárra fölszerelhető. A mótor rendesen kúpfogaskerék áttétellel hajtja meg az első kereket és lágyabb járás céljából az első kerék esetleg rugózható”
Kertész befektetőket keresett ötlete megvalósításához, Az 1920-ban alapított Ergon Rt fantáziát látott az ötletben. „Az Ergon főleg állatkivitellel, aztán terményexporttal foglalkozott. Nagyon eredményes működést bonyolított le húsüzeme, amely részben exporttal foglalkozott, főként azonban a klinikák, kórházak és egyéb állami üzemek hússzükségletét látta el”. Ezen kívül ingatlanügyekkel is foglalkoztak. Néhány évig még egy filmgyár is volt a birtokukban, illetve náluk volt a Király Automobil Rt részvénytöbbsége.
Az Ergon Rt Kertész Ferenc részvételével megalapította a Schi-Ker Motorépítő Részvénytársaságot, amelynek Kispesten volt a székhelye. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményéből néhány éve előkerült a cég plakátja. Tulajdonképpen ez az egyetlen bizonyíték a vállalat működésére, amelyről az Ergon összeomlását követően azt írták, hogy „sikertelenül operált”.