A magyar gépjárműkereskedelem történetének első fejezete
I. rész. 1892-1914
Magyarországra 1892-ben érkezett az első „mozdonykocsi” azaz automobil, majd 1896-ban az első motorkerékpár (mozdonykerék).
Egy 1900-ból származó újsághír szerint 1900-ban alig 10 gépjármű közlekedett a történelmi Magyarország útjain.
A gépjárműkereskedelem első képviselői értelemszerűen Budapesten tűntek fel.
1897 júniusában a Wollák és Társa vállalat (Andrássy út 45) Benz-féle motorkocsik kipróbálásának lehetőségét hirdette.
Majd 1899-ben újabb iparűzési engedélykérkérelem érkezett a fővárosi tanácshoz „automobil kereskedésre”, ám a vállalkozó kedvű fiatalember gyorsan vissza is adta iparigazolványát.
További korai próbálkozók:
– Bárdi József, aki korábban a Magyar Ruggyantaárugyárnál dolgozott. Bárdi 1898-ban nyitotta meg az akkori Gyár (mai nevén Jókai) utcában kis boltját, ahol kerékpár-alkatrészek, pl. gumiabroncsok árusításával foglalkozott. A Gyár utcai bolt hamarosan szűknek bizonyult, s 1904-ben néhány sarokkal odébb megnyílt egy tágasabb bemutatóterem, ahol az autóalkatrészek egyre tekintélyesebb helyet foglaltak el.
– Fényi Béla, a Schember-féle Mérleggyár igazgatója, aki a Városligetben az 1896-os Millenáris kiállításból megmaradt kör alakú épületben – ahol korábban Gárdonyi Géza igazgatásával Pokol néven egy művészeti központ működött – rendezte be „Velodrom Téli és Nyári kerékpáriskoláját”. Ezt fokozatosan alakította át autógarázzsá, ahol a francia Peugeot cég legkülönbözőbb gyártmányai sorakoztak. A Posta is tőle vásárolta első motoros triciklijeit, s 1901-től itt rendezték az első autós vizsgákat is.
– Csáky Róbert nyugalmazott MÁV-főmérnök, aki a XX. század fordulóján az aacheni Cudell-gyártmányok mellett tette le voksát. Két év után azonban rá kellett ébrednie, hogy a reménybeli vásárlók inkább Bécsbe járnak, így beszüntette működését.
– Herskovits Ignác, aki a József kőrúton megnyitott Automobile Union de Paris üzlet vezetője és nyilvános „arca” lett. E vállalat leginkább francia autókkal foglalkozott, például a rövid életű Aesculappal.
E korai időkről Csermely Károly visszaemlékezéséből lehet képet nyerni.
Az úttörők lelkesedése hamar lelohadt. Herczeg Ferenc, a kor ünnepelt színműírója visszaemlékezése szerint a potenciális vásárlók inkább Bécsbe kirándultak motoros gépjárművet vásárolni.
E korai időszakból nemigen maradt fenn statisztika. Edvi Illés Aladár: A magyar korona országainak gyáripara címen több összefoglaló statisztikai művet is publikált. Innen lehet vázlatos képet nyerni a gépjármű-forgalomról. A szerkesztők ugyanis nem a gépjárművek szülőhelyét, hanem a vásárlás helyét vették figyelembe. Ráadásul a javítási célból ideiglenesen behozott gépkocsik tovább árnyalják a képet.
E szerint a behozatal-kivitel rovat különbségének figyelembevételével az alábbi kimutatás állítható össze.
„Motoros hintók, később „automobil, keretváz (chassis), repülőgép (!)”
1901: 27 db
1902: 30 db
1903: 36 db
1904: 45 db
1905: 127 db
1906: 102 db
1907: 121 db
1908: 197 db
1909: 175 db
1910: 355 db
„Motoros társaskocsik”
1903: 1 db
„Motoros teherkocsik, majd teherszállító automobil, keretváz (chassis)”
1903: 10 db
1904: 5 db
1905: 2 db
1906: 5 db
1907: 3 db
1908: 3 db
1909: 15 db
1910: 20 db
„Motoros kerékpárok”
1901: 18 db
1902: 41 db
1903: 73 db
1904: 183 db
1905: 261 db
1906: 202 db
1907: 200 db
1908: 121 db
1909: 141 db
1910: 116 db
A fenti statisztikához kiegészítésként csatlakozik a lenti táblázat.
Dr Thirring Gusztáv jeles statisztikus 1912-ben kiadott Magyar Városok Statisztikai Évkönyve című könyvében egy 1908-as kocsiközlekedésről szóló táblázatban Zilahy Tibor fedezte fel a „személyszállító motoros magánfogatokra” és „Mótoros kerékpárokra” vonatkozó adatokat.
| Város Neve | Motoros személyszállító magánfogatok száma | Motoros kerékpárok száma | ||
|---|---|---|---|---|
| I. Törvényhatósági városok | Selmecz- és Bélabánya | 0 | 0 | |
| I. Törvényhatósági városok | Pozsony | 10 | 15 | |
| I. Törvényhatósági városok | Pécs | 0 | 2 | |
| I. Törvényhatósági városok | Székesfehérvár | 3 | 5 | |
| I. Törvényhatósági városok | Győr | 7 | 3 | |
| I. Törvényhatósági városok | Komárom | 3 | 0 | |
| I. Törvényhatósági városok | Sopron | 0 | 21 | |
| I. Törvényhatósági városok | Baja | 0 | 3 | |
| I. Törvényhatósági városok | Szabadka | 5 | 4 | |
| I. Törvényhatósági városok | Újvidék | 0 | 0 | |
| I. Törvényhatósági városok | Zombor | 0 | 8 | |
| I. Törvényhatósági városok | Hódmező-Vásárhely | 0 | 6 | |
| I. Törvényhatósági városok | Szeged | 4 | 12 | |
| I. Törvényhatósági városok | Budapest | 374 | 108 | |
| I. Törvényhatósági városok | Kecskemét | 0 | 2 | |
| I. Törvényhatósági városok | Kassa | 4 | 3 | |
| I. Törvényhatósági városok | Miskolcz | 0 | 9 | |
| I. Törvényhatósági városok | Nagy-Várad | 2 | 7 | |
| I. Törvényhatósági városok | Debreczen | 0 | 0 | |
| I. Törvényhatósági városok | Szatmár-Németi | 4 | 0 | |
| I. Törvényhatósági városok | Arad | 0 | 7 | |
| I. Törvényhatósági városok | Temesvár | 4 | 12 | |
| I. Törvényhatósági városok | Versecz | 0 | 0 | |
| I. Törvényhatósági városok | Kolozsvár | 0 | 7 | |
| I. Törvényhatósági városok | Maros-Vásárhely | 0 | 0 | |
| I. Törvényhatósági városok | Fiume | n.a. | n.a. | |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Körmöczbánya | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Léva | 0 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Újbánya | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Esztergom | 2 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Korpona | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Rózsahegy | 2 | 5 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Losoncz | 2 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Érsekújvár | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Nyitra | 0 | 5 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Szakolcza | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Bazin | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Modor | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Nagyszombat | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Szentgyörgy | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Trencsén | 2 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Beszterczebánya | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Breznóbánya | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna balpartja | Zólyom | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Kaposvár | 6 | 10 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Kismarton | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Ruszt | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Szekszárd | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Kőszeg | 1 | 5 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Szombathely | 3 | 10 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Pápa | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Veszprém | 3 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Nagykanizsa | 0 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna jobbpartja | Zalaegerszeg | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Magyarkanizsa | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Zenta | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Szentes | 1 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Eger | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Gyöngyös | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Jászberény | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Karczag | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Kisújszállás | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Mezőtúr | 1 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Szolnok | 2 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Túrkeve | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Czegléd | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Kiskunfélegyháza | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Kiskunhalas | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Nagykőrös | 0 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Szentendre | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Újpest | 4 | 8 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Duna-Tisza Köze | Vácz | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Beregszász | 2 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Munkács | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Dobsina | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Josva | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Nagyrőcze | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Rimaszombat | 1 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Rozsnyó | 0 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Bártfa | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Eperjes | 2 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Kisszeben | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Gölniczbánya | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Igló | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Késmárk | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Leibicz | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Lőcse | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Ólubló | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Poprád | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Szepesbéla | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Szepesolaszi | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Szepesváralja | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Ungvár | 0 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza jobbpartja | Sátoraljaujhely | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Gyula | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Hajduböszörmény | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Hajdunánás | 1 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Hajdúszoboszló | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Máramarossziget | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Nyíregyháza | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Felsőbánya | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Nagybánya | 1 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Nagykároly | 1 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Szilágysomlyó | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza balpartja | Zilah | 1 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza-Maros szöge | Makó | 2 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza-Maros szöge | Karánsebes | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza-Maros szöge | Lugos | 3 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza-Maros szöge | Fehértemplom | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza-Maros szöge | Nagybecskerek | 3 | 5 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Tisza-Maros szöge | Nagykikinda | 8 | 6 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Abrudbánya | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Gyulafehérvár | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Nagyenyed | 0 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Vizakna | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Besztercze | 2 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Brassó | 14 | 10 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Csíkszereda | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Gyergyószentmiklós | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Fogaras | 1 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Kézdivásárhely | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Sepsiszentgyörgy | 1 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Déva | 2 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Hátszeg | 0 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Szászváros | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Vajdahunyad | 0 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Erzsébetváros | 1 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Kolozs | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Szászrégen | 2 | 3 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Medgyes | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Segesvár | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Nagyszeben | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Szászsebes | 1 | 2 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Dés | 1 | 1 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Szamosújvár | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Torda | 0 | 0 |
| II. Rendezett tanácsú városok | Királyhágón túli részek | Székelyudvarhely | 1 | 3 |
Az első világháború előtt összesen négy alkalommal rendeztek automobilkiállítást: 1901-ben, 1905-ben, 1906-ban és 1908-ban. Az érdeklődés hiánya, a Magyar (1912-től Királyi Magyar) Automobil Club anyagi lehetősége mind közrejátszottak a nyilvános rendezvények hiányában.
1905-ben jelent meg az első magyar nyelvű, önálló autós lap, a Magyar Automobil Újság. Ezt követte a Nemzeti Sportból kivált Automobil, későbbi nevén Magyar Automobil és Aviatikai Szemle, illetve 1911-től az Auto, s 1913-tól a német Motor magazin magyarországi mutációja szolgált friss szakmai hírekkel az újfajta közlekedési eszköz iránt érdeklődőknek. Átlapozva a száz évvel ezelőtti újságokat, látszik, hogy az 1910-es évek elejére lassan kialakult egy szűk réteg, amely a jövőjét a gépjárműkereskedelemben látta.
A képet érdemes tovább árnyalni. 1910-ben, amikor hazánkban 937 személygépkocsit és 110 teherautót tartottak nyilván, Magyarország is a nemzetközi gépjárműközlekedési szövetség tagjává vált. Ennek hatására bevezették az országos nyilvántartást. A gépjárműkerületekre osztás révén sokkal biztosabb hátteret kapnak a kereskedők is, mint amikor csak Budapesten osztottak rendszámot és zajlott a vizsgáztatás.
Emellett a lapokban a romló gazdasági helyzet taglalása is tág teret kapott, amelynek következtében „egyre-másra szűnnek meg az üzletek”. Ehhez képest más helyütt meg egyre több vállalkozó szellemű cég, bank is a gépjárműkereskedelem mellett tette le voksát.
A hazai állomány az első világháború idejére 3000 darab fölé kúszott: 1915-ben 2877 személygépkocsi és 316 tehergépkocsi viselt rendszámot – motorkerékpárokról sajnos nem emlékezett meg a kimutatás.
A fejlődést elősegítette a Hadügyminisztérium, mint megrendelő színre lépése. Az osztrák földön székelő közös Hadügyminisztérium már az 1900-as évek eleje óta tesztelte a gépjárműveket. Ausztriában 1908-ban hirdették meg a „segély-teherautó” programot, amelynek keretében a meghatározott műszaki feltételeknek megfelelő teherautók vásárlói a jármű árát részben visszakapták, amennyiben vállalták, hogy az év bizonyos szakaszában a katonaság rendelkezésére bocsátják gépjárművüket. Érthető módon a követelményeknek megfelelő teherautók iránt megélénkült a kereslet.
A rendelet kidolgozásában részt vett gróf Windischgraetz Lajos is, a későbbi frankhamisítási ügy kulcsszereplője. Ő a Helios Automobil Vállalat elnökeként a német Büssing érdekeit is képviselte. Amikor megneszelte, hogy Magyarországon is bevezetik a programot, a képviseletet egy bank segítségével egy másik cégbe „mentette” át. Jutalma nem kevés sikerdíj lett…
Az első világháború a véget vetett a döcögős fejlődésnek: a gépkocsik döntő részét besorozták. Néhány év alatt a hazai állomány nagyjából megsemmisült.
Akit a hazai gépjárműkereskedelem története részletesebben érdekel, annak 50 részes cikksorozatunkat ajánljuk, amely az Autoszektor.hu honlapon jelent meg.
1 thought on “01. A magyar gépjárműkereskedelem története 1892-1914”