Csonka János-féle autók

Csonka János a magyar motorgyártás egyik megteremtője. A Magyar Posta megrendelései nyomán a hazai automobilgyártás úttörő konstruktőre.

Sokoldalú, nagyszerű gyakorlati szakember, aki mindig a tökéletességre törekedett.

A későbbi feltaláló és gépészmérnök 1852. január 22-én Szegeden született.
1889-ben Csonka és Bánki több közös szabadalmat jelentettek be, s egyben létrejött egy szerződés a Ganz cég és a feltalálók között. Így létrehozták az alapját a hazai belsőégésű motorok gyártásának.

A közhiedelemmel ellentétben nem a Csonka-Bánki páros találta fel a motor működését megkönnyítő szerkezetet. A porlasztó valódi feltalálójáról, Edward Butlerről külön cikkben emlékezünk meg.

1900-ban a Magyar Posta pályázatára a Ganz gyár két darab Csonka János által tervezett motoros, háromkerekű levélgyűjtő triciklit állított elő. 1903-1909 a Posta Járműtelep munkatársai több sorozatban további 53 darabot állítottak össze.
Szintén 1900-ban a Posta 20 darab Peugeot gyártmányú motoros triciklit is vásárolt, ám ez nem kisebbíti a Csonka-féle szerkezet úttörő érdemeit.

1905. május 31-re elkészült az első Csonka-féle postaautó mintapéldánya. A különböző gépgyárak által szállított alkatrészekből az autó végszerelését Csonka János és csapata, a Műegyetemen felállított gépműhelyben végezte. Ez ma az ELTE BTK Múzeum körúti épületegyütteséhez tartozó Gólyavár. A próbaúton a Várba és vissza Csonka János vezette a kocsit. E nap tekinthető a magyar autógyártás kezdetének.

A sikeres próbautakat követően a Magyar Posta csomagszállítási célokra több sorozatot is rendelt az alvázból, amelyet hazai kocsigyárosok láttak el felépítménnyel. Csonka új partnere, a Röck István gépgyár, illetve a győri Magyar Wagon és Gépgyár szállította a gépkocsik fődarabjait. Néhány alvázat magánszemélyek vásároltak meg, akik elegáns túrakocsi-karosszériát rendeltek maguknak.

A jól bevált autók továbbfejlesztésére is sor került a továbbiakban. A teljesítmény növelése érdekében Csonka növelte a fordulatszámot, amelyhez szükségessé vált a kipufogó szelepek mellett a szívószelepek vezérlése is, így az akkoriban általános T-alakú égéstérnek megfelelően két vezértengely alkalmazására került sor. A kulisszás sebességváltómű a differenciálművel egy közös alumíniumházba került. A fejlesztett járművekből 1910-ben további 31, 1911-ben pedig 6 példány készült el. Ezekből a Győrben készített járművekből egy példány a BME “J” épületének földszintjén látható.

Csonka János – valószínűleg a triciklik leváltárása – 1909-ben egyhengeres kisautót tervezett, amelyből három mintapéldány készült. Ezek egyike, modernizált formában ma a Közlekedési Múzeum gyűjteményében található. Mivel az egyhengeres motor nem vált be, ezért 1912-ben négyhengeres, 8-10 lóerős motort konstruált. Ebből összesen valószínűleg 14 darab alváz készült. A négyhengerű motorblokk a tengelykapcsolóval, sebességváltó-művel és fékkel összeszerelve egy tömböt alkotott.

Csonka János feltalálóra és gyáriparosra emlékezik fia és partnere, Csonka Béla – Kulcsár István riportja 1989



Csonka Jánosról bővebben az Emberek menüpontban olvashat.

Mentés

Küldd el barátaidnak!
, , , , ,

1 thought on “Csonka János-féle autók

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.