Stephen Balzer, azaz Balzer M. István életéről Horváth Árpád technikatörténész számolt be az Élet és Tudomány hasábjain, még az 1980-as években. E cikk nyomán élénkült meg valamennyire az érdeklődés ezen elfeledett pionír iránt.
Balzer 1864-ben született, s édesapja halálát követően 1873-ban édesanyjával emigráltak az Amerikai Egyesült Államokba, New York-ba. Balzer az elemi iskola elvégzése után a Tiffany & Co. óragyártó cégnél helyezkedett el tanoncként. 1883-ban előléptették, s immár órajavítóként tevékenykedett. Egy évvel később a Davids Gépjavító Vállalatnál helyezkedett el, ahol hamarosan megkapta a műhelyfőnöki pozíciót. Eközben éjszakáit a Cooper Union műszaki főiskola képzésén töltötte.
1889-ben feltalált egy rugós számoló-szerkezetet, amelyért a Davids vállalat néhány évvel később az American Institute nevű szervezettől díjat kapott.. Ezt a szerkezetet később az autók sebességmérőjében is felhasználták.
1894-ben készült el Balzer első, házilag összeépített automobilja. Ez volt az első amerikai gyártmányú benzinmotoros gépkocsi New York utcáin. A négykerekű, szilárd csővázból kialakított konstrukció hátsó kerekeit egy, az ülés alá beépített háromhengeres, léghűtéses csillagmotor hajtotta. Balzer ekkor kilépett a Davids cégtől, s úgy döntött, hogy találmányaiból próbál megélni. Például a malomipar területén hasznosítható szabadalmakkal jelentkezett.
1898-ban Balzer munkásságára felfigyelt Samuel P. Langley, a Smithsonian Intézet egyik professzora, aki éppen repülő szerkezetet fabrikált. Langley, Balzer és Langley asszisztense, Charles Manly közösen készítették el az Aerodrome A nevű kísérleti repülőt, amely azonban nem bizonyult sikeres konstrukciónak. Így a Wright fivéreknek jutott az első géperejű repülés miatti dicsőség és hírnév.
Balzer később első kísérleti automobilját odaajándékozta a Smithsonian Intézetnek, ahol ma is megtekinthető. Bár próbálkozott még autógyártással, végül visszatért az órák világához.
A termékeny alkotó 1940-ben hunyt el.
Fotók és szöveg: National Air and Space Museum, Smithsonian Institution.
