Haltenberger Samu a hazai automobilizmus történetének egyik méltatlanul elfeledett vezéralakja. Úttörő szerepe volt a Posta motorizálásában, majd az aradi MARTA autógyár átalakításában. Végül a mai Főtaxi elődjének számító Szürketaxi vezetőjeként alkotott maradandót.
Haltenberger Samu 1875. február 20-án született Kassán tízgyermekes mészáros család ötödik gyermekeként. Szülővárosában érettségizett, majd Budapestre került, ahol a Magyar Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki karára iratkozott be. 1897. június 14-én szerezte meg mérnöki diplomáját. Ezt követően került sor a kötelező katonai szolgálatra, amely 1898. szeptember 30-ig tartott.
Két héttel azután, hogy leszerelt, Haltenberger Samu a Magyar Királyi Posta és Távirda Igazgatóságánál kapott munkát.
A Posta vezetősége meglehetősen haladó szelleműnek bizonyult: Budapesten óriási szenzációt keltett, amikor 1895-ben először alkalmaztak kerékpáros kézbesítőket. A Posta berkein belül 1897-től kezdve folytattak kísérleteket motoros gépjárművekkel. Bár Haltenberger Samu fő feladatai a távírat- és telefonszolgálathoz kapcsolódtak, hamarosan ő is csatlakozott ahhoz a kis csapathoz, akik az önjáró kocsikkal foglalkoztak.
1901-től a kézbesítőszolgálat felszerelése motoros háromkerekűekkel bővült – ezek közül kettőt Csonka János tervei alapján a Ganz Gépgyárban állítottak össze, ám az állomány gerincét francia Peugeot triciklik alkották.
A következő néhány év igen sűrű időszaknak bizonyult Haltenberger életében: megnősült, megszületett első gyermeke, a Postánál véglegesítették, azaz állandó állományba vették, majd elküldték többhónapos európai körútra.
Bár különböző magánszemélyek (Hóra Nándor, Szám Géza, sőt valószínűleg Bánki Donát is) saját konstrukciójú autóikat felajánlották a Postának, egészen 1904-ig kellett várni, hogy szülessen a hivatalos közbeszerzésre pályázat. A csomagszállító járművekre kiírt pályázat lényeges eleme volt, hogy a Posta iparvédő szervezetként hazai konstrukciót részesített előnyben. Bár Csonka János tervei győztek, Haltenberger Samu és a posta más vezetőinek jóindulata is kellett ahhoz, hogy közel egy éves csúszást követően 1905. május 31-én a Csonka-féle automobil próbapéldánya megkezdhette 2000 kilométeres próbaútját. Az első úton a kormány mögött Haltenberger Samu ült.
Haltenberger életében ettől kezdve az automobilok központi szerepet játszottak. Példának okáért 1908. decemberében a Párizsi Automobilkiállítás megtekintésére kap megbízást.
1909-ben Haltenberger egy Röck gyártmányú túrakocsival részt vett a Henrik porosz hercegről elnevezett nemzetközi túraúton, ám azt műszaki hiba miatt nem tudta befejezni. Ugyanebben az évben a Budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszék állandó elektro- és automobiltechnika műszaki szakértőnek nevezte ki.
Haltenberger következő nagyléptékű megbízása a posta-autóbusz járatok megszervezése volt. Még 1907-ben kereste fel egy küldöttség Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert, hogy előmozdítsák a vidéki közlekedés megszervezését. Ahova nem ért el a vasút, ott kizárólag lóvontatású szerkezetekkel tudták megoldani az emberek és áruk mozgatását. Kossuth a postára bízta az ügy megoldását. 1910 elején Haltenbergert Németországba küldték, a bajor postaigazgatóság automobil üzemének tanulmányozására. Hazatérése után részt vett a posta-autóbusz hálózat kiépítésében. Az első járat, amely Károlyváros (ma Horvátországban Karlovac) és Plitvicka között közlekedett, 1910. augusztusában indult meg.
Haltenberger életében egyre több állami megbízás is akadt: beválasztják a Magyar Olympia Bizottság automobil szakosztályába, a gépjárművezetők vizsgáztatására létrehozott szakértői bizottságba stb.
Életében 1912-ben óriási fordulat áll be: Rechnitz Béla, a Magyar Ruggyantaárugyár vezetője felkéri, hogy vegye át a súlyos gondokkal küszködő aradi autógyár vezetését. Az eredetileg Westinghouse-liszensz gyártásra alapított MARTA autógyár néhány év alatt a csőd szélére sodródott. Haltenberger és Rechnitz összes kapcsolatuk kihasználásával egy év alatt helyrebillentették a cég szekerét. Még üzembővítésre is sor került!
Példának okáért a Magyar Posta is 175 posta-autóbuszt rendelt, ám a legnagyobb fegyverténynek a budapesti géperejű bérkocsi-tender elnyerése bizonyult. A személyeskedésekkel terhelt, hosszan elhúzódó közbeszerzési eljárás nyomán végül 1913-ban Budapesten is megindult a szervezett taxi-szolgáltatás.
Haltenberger lett a Szürketaxi Vállalat egyik alapítója, majd vezérigazgatója. Utóbbi posztot egészen 1945-ig ellátta!
A vidéki posta-autóbusz hálózat 1917-ben beszüntette működését. Az 1920-as években a lecsökkent területű országban magánfuvarozók próbálták betölteni a keletkezett űrt. Végül a Kereskedelemügyi Minisztérium megbízásából 1927-ben a MÁV megalapította saját Autóközlekedési Vállalatát, a mai Volánok elődjét. A MAVART (később MÁVAUT) ügyvezető igazgatója egy tapasztalt szakember, Haltenberger Samu lett.
Haltenberger Samu szorgos munkája gyümölcseként rengeteg elismerésben részesült. Jövedelmének egy részét házvásárlásra fordította. A második világháborút követően a taxiközlekedés újjáépítésén fáradozott.
A megváltozott politikai és gazdasági környezetben egyre nehezebb lett a helyzete. Az államosításokat követően nyugdíját megvonták, s végül 1951 nyarán, 76 éves korában, dacára megromlott egészségi állapotának, egy Szabolcs megyei faluba telepítették ki, feleségével együtt.
Több költözést követően Haltenberger Samu 81 éves korában, 1956 áprilisában hunyt el Budapesten.
Forrás: Kirschner Béla
Szerintem, Haltenberger Samu munkásságát, szélesebb körben kellene megismertetni, úgy gondolom, hogy megérdemli! Üdvözlettel! Garamszegi József
Kedves Bela,
Nagyon jol van megirva ez a cikk Haltenberger Samurol.
En Haltenberger Rudolf leszarmazotja vagyok, dedapam volt, Tellery Gyula nagyapam.
Haltenberger Peterrel fejlesztjuk a Csaladi Fat a Genin.
Udvozlettel, Eva.
Hamarosan lesz a Főtaxi jubiluiem!